Lepsényi István kiemelte: a kormány felkészült, hogy célzott intézkedésekkel gyorsítsa a kkv-k fejlõdését és támogassa a megfelelõ szaktudással rendelkezõ munkavállalók arányának, valamint számának emelését. Ezt szolgálja az Irinyi Terv is, amely a magyar gazdaság hosszú távú növekedési feltételeinek megteremtését célozza - jegyezte meg. Ismertette, tavaly folytatódott a kkv-szektorban a foglalkoztatás bõvülése, a munkavállalók száma újabb 98 ezerrel nõtt, így a vállalkozási szektorban dolgozó 2 millió 915 ezer munkavállaló 72 százalékát a kkv-k foglalkoztatták.
A vállalkozások által megtermelt, mintegy 18 350 milliárd forint bruttó hozzáadott érték 53,9 százalékát, a teljes árbevételnek pedig 58 százalékát adja a kkv-szektor - közölte az államtitkár.

Szükség van a finanszírozási lehetõségek biztosítására, annak megújítására, a vissza nem térítendõ támogatásoktól a tõkealapokon keresztüli finanszírozásig. Emellett tovább kell fejleszteni a jogszabályi környezetet is és csökkenteni kell a vállalkozói terheket.

Lepsényi István a szükséges támogatási források közül kiemelte a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) kkv-k versenyképességét segítõ, 416 milliárd forintot elérõ, vissza nem térítendõ támogatását és a további 213 milliárd forint pénzügyi eszközt.

Úgy fogalmazott, fel kell készíteni a kkv-kat az Ipar 4.0 projekt fogadására, amely a digitalizáció eredményeinek mindennapos alkalmazását jelenti. Ennek elõmozdítása érdekében jövõre több mint 2,5 milliárd forint felhasználásával mintaüzemeket létesítenek.

A tõkehiány felszámolása, a kockázati tõke és az alternatív forrásbevonás elõsegítése érdekében további olyan intézkedést készítenek elõ, amelyek segítik a kkv-kat. Itt említette meg a 8 milliárd forinttal induló Irinyi Kockázati Tõkealapot. Az intézkedések célja, hogy egyre több kkv-ból váljon nemzetközi szinten is jól teljesítõ nagyvállalat. Felidézte, hogy a nagyvállalatokat a hazai forrású nagyvállalati beruházási programmal támogatják. Erre a 2015-ös 3 milliárd forint után az idén már 20 milliárd forint feletti összeg áll rendelkezésre. Emellett az Irinyi Terv iparstratégiai támogatási programja is elindult, erre jövõre 3 milliárd forint fordítható - jegyezte meg.

Lepsényi István a jogszabályi környezet szükséges alakítására példaként hozta a közbeszerzések újraszabályozását, a GINOP és más központi források felhasználásának rugalmasabbá, egyszerûbbé tételét, valamint a 2017-tõl hatályos kkv-törvényt a szektor hatékonyságának javítására.

Felidézte azt is, hogy a társasági adó csökkentése egységesen 9 százalékra 400 ezer vállalkozásnak jelent könnyebbséget, a várakozások szerint 145 milliárd forint marad a cégeknél. A vállalkozói szja csökkenése pedig több mint 180 ezer egyéni vállalkozónak kedvez; ez az adókulcs is 9 százalék lesz jövõre, ami 1,0-1,5 milliárd forintot hagy a vállalkozóknál.

Jövõre még inkább megéri a kisvállalati adót (kiva) választani. Az adómérték 2 százalékponttal - 16-ról 14 százalékra - csökken, ez mintegy 2 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál; 2018-ban pedig további egy százalékponttal csökken az adó. Emellett jövõre a feltételeknek is több cég tud majd megfelelni, mivel az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig lesz választható a kiva. Ezzel az adózási formával a cégek több mint 80 százaléka járhat jobban - mondta.

A legkisebb vállalkozókat a kata segíti, ennél az adónemnél kétszeresére nõ jövõre a bevételi határ, 6-ról 12 millió forintra, ennek köszönhetõen pedig a 160 ezres "kata-taglétszám" a tárca számításai szerint 50-60 ezerrel bõvülhet.

A legkisebb vállalkozóknak jelent segítséget, hogy az általános forgalmi adónál az alanyi mentesség bevételi határa 6 millióról 8 millió forintra emelkedik. Emellett adókedvezményekkel ösztönzik a startup cégekbe fektetõket is - közölte az államtitkár.