Magyarországi kutatásból nyert adatok érdekes következtetésre vezettek: a TÁRKI aktív korú, 18-65 év közötti magyar felnõttek reprezentatív mintáján alapuló tanulmányában a családfõ intézményével és a nemi szerepek alakulásával foglalkozott. Azokban a háztartásokban, ahol a férfit jelölték meg családfõnek, 71 százalékuk egyben a fõ keresõ is, míg a nõk esetében ez az arány alacsonyabb, 50 százalék. Ez elsõ ránézésre önmagában azt jelenthetné, hogy túlnyomórészt a férfiak keresnek jól egy háztartásban és õk rendelkeznek a pénzügyekkel is. Ennek azonban ellentmondanak az erre vonatkozó eredmények: a családok többségében a megkérdezettek válaszai alapján a pénzügyi döntéseket elsõsorban közösen hozzák meg. Ez pedig azt jelzi, hogy a gyakorlatban már átalakulóban van a fent említett felfogás, és bár a fizetések eltérhetnek egy háztartáson belül, a kassza kezelése közösen történik, ahogyan a felelõsség megosztása is.

Azzal, hogy egy családban mindkét szülõ keresõvé válik, nemcsak a jövedelemforrások száma nõ meg, hanem a költségek is. Elõfordulhat, hogy a munkába járás megkönnyítéséhez két autóra lesz szükség a családon belül, amely nem csak a gépjármû árával, hanem a karbantartási, biztosítási, valamint a váratlanul jelentkezõ szervizelési költségekkel is megterheli a családi kasszát. Ahhoz, hogy a gyerekek megtanulják a takarékoskodás lényegét, értsék, miért érdemes félretenni a váratlan kiadásokra, illetve, hogy mit jelent például két autó fenntartása a családi költségvetésre nézve, vonjuk be õket is a pénzügyi tervezésbe.

A kép kultúránként árnyalódik, de a trendek mégis egy irányba mutatnak. Míg az X generációs nõk többségénél – a Harvard Business School felmérése szerint – a boldog és sikeres gyerekek felnevelése a prioritás, és pár évtizede még a nõk többsége az anyaságot választva évekig otthon maradt a gyerekekkel, mára ez a tendencia megfordulni látszik. Az Y generációs nõk számára a karrier kiemelt fontossággal bír. Egyre többen választják az anyaságot és a szakmai elõmenetelt együtt, és a korábbi szokáshoz képest hamarabb térnek vissza szülés után a munkaerõpiacra. Ez nemcsak a családon belüli nemi szerepeket alakíthatja át, hanem a pénzügyi helyzetet és döntéseket is befolyásolhatja.

Az Amerikai Szociológus Társaság (ASA) 2016-os éves konferenciáján a connecticuti egyetem kutatói bemutatták annak a kutatásnak az eredményeit, amelyet tizenegy éven át fiatal amerikai házasok körében végeztek. Azok a családok, ahol csak a férfiak voltak kenyérkeresõk, átlagosan 5 százalékkal nagyobb közérzetromlással és 3,5 százalékkal több egészségügyi problémával számolhattak. Ezért a többkeresõs modellel, ahol a férj és a feleség is hozzájárul a családi kassza gyarapításához, jobban járnak a háztartások.

Ha a családban a fenntartó szerepén osztoznak a szülõk, a gyerek számára ez párhuzamba állítható a pénzügyi felelõsségen való osztozással is. Magyarázzuk el neki: az, hogy mindkét szülõ dolgozik, plusz jövedelmet, de plusz kiadásokat is jelenthet. Így érteni fogja egy második autó megvásárlásának, vagy egy hosszú lejáratú hitelre vásárolt háztartási gép megjelenésének okát. Ha együtt tervezünk vele, megtapasztalhatja a pénzügyi döntések meghozatalának folyamatát, és megértheti az azzal járó felelõsség súlyát is. Ehhez azonban elengedhetetlen az a szemlélet, amelynek segítségével egységben tudja látni a családi költségvetést, és érti a tervezés folyamatát is. A K&H Bank kiemelten fontosnak tartja a pénzügyi tudatosságot és nevelést, ezért rendezi meg immár hetedik éve a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! iskolásoknak szóló pénzügyi vetélkedõjét. Az ennek során tanultak segíthetik a gyermekek pénzügyi nevelését, a család – pénzügyi tekintetben is - csapatként való együttmûködését, illetve azt, hogy késõbb, felnõttként felelõsségteljes és átgondolt döntéseket tudjanak majd hozni.