Tavaly 10 olyan éghajlattal kapcsolatos katasztrófa történt, amelyek egyenként több mint 3 milliárd dolláros kárt okoztak. A lista élén az Egyesült Államokban és Kubában pusztító Ian hurrikán áll, a pakisztáni áradások a lista hatodik legdrágább eseménye, de egyben a legnagyobb emberi veszteséggel járó katasztrófa is. A brit Christian Aid jótékonysági szervezet jelentése az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors csökkentését és a megújuló energiára való átállásba való befektetést javasolja.

"A tavalyi év tíz különböző éghajlati katasztrófája, amelyek mindegyike több mint 3 milliárd dollárba került, rámutat az éghajlati válsággal szembeni tétlenség pénzügyi költségeire" - mondta Patrick Watt, a Christian Aid vezérigazgatója sajtóközleményében. "A dollárszámok mögött azonban emberi veszteségek és szenvedések milliói húzódnak meg. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése nélkül ez az emberi és pénzügyi veszteség csak növekedni fog."

A jelentés először a tavalyi év 10 legköltségesebb szélsőséges időjárási katasztrófáját sorolta fel. A 3 milliárd dolláros alsó határ megduplázódott a 2021-es jelentéshez képest, amely 10 olyan katasztrófát sorolt fel, amelyek 1,5 milliárd dollár vagy annál több költséggel jártak.

A 10 legköltségesebb esemény a kárösszeg sorrendjében a következő volt:

1. Ian hurrikán az Egyesült Államokban és Kubában (több mint 100 milliárd dollár)
2. Európai aszály (több mint 20 milliárd dollár)
3. Árvíz Kínában (több mint 12,3 milliárd dollár)
4. Aszály Kínában (több mint 8,4 milliárd dollár)
5. Árvíz Kelet-Ausztráliában (több mint 7,5 milliárd dollár)
6. Pakisztáni árvíz (több mint 5,6 milliárd dollár)
7. Eunice vihar Európában és az Egyesült Királyságban (több mint 4,3 milliárd dollár)
8. Aszály Brazíliában (több mint 4 milliárd dollár)
9. Fionain hurrikán a Karib-térségben és Kanadában (több mint 3 milliárd dollár)
10. Árvíz Dél-Afrikában (több mint 3 milliárd dollár)

A jelentés azonban a költségek kiszámítása során megjegyezte, hogy a katasztrófák rangsorolásának ez a módszere - amely jellemzően a biztosítási veszteségekre összpontosít - hajlamos aránytalanul kiemelni a gazdagabb országokban bekövetkezett eseményeket. "A gazdasági hatások abszolút értékben mindig nagyobbak a magas jövedelmű országokban, hiszen az infrastruktúra és az otthonok gazdasági értéke általában magasabb, a megélhetési költségek nagyobbak, és a biztosítások többre nyújtanak fedezetet. Másrészt a halálos áldozatok száma általában magasabb a szegényebb országokban" - írták a jelentés szerzői.

A pakisztáni árvíz például a lista hatodik legdrágább eseménye volt, de egyben a legmagasabb emberi költséggel járó katasztrófa is. Az árvíz 1739 ember halálát okozta, és hétmillió embert kényszerített lakóhelye elhagyására.

A szegényebb nemzeteket érintő éghajlati hatások figyelembevétele érdekében a jelentés tíz olyan katasztrófát is felsorolt, amelyeknek alacsonyabb volt a pénzügyi költsége, de jelentős az emberi veszteségük.

A legtöbb emberi veszteséget okozó katasztrófák:

1. Aszály Északkelet-Afrikában, amely 36 millió embert érintett.
2. Árvíz Nyugat-Afrikában, amely több mint 600 ember halálát okozta, és 1,3 millió embert kényszerített lakóhelye elhagyására.
3. Sitrang ciklon Bangladesben, amely 35 ember halálát okozta és egymillió embert kényszerített lakóhelye elhagyására.
4. Nalgae trópusi vihar a Fülöp-szigeteken, amely 162 ember halálát okozta és 850 000 embert kényszerített lakóhelye elhagyására.
5. Árvíz Malajziában, amely 54 halálos áldozatot követelt és 70 000 embert kényszerített lakóhelye elhagyására.
6. Árvíz Brazíliában, amely 231 ember halálát okozta, és 1400 embert kényszerített lakóhelye elhagyására.
7. Viharok Délkelet-Afrikában, amelyek 366 halálos áldozatot követeltek.
8. Hőhullám Indiában és Pakisztánban, amely legalább 90 halálos áldozatot követelt.
9. Erdőtüzek a chilei Tűzföldön.
10. Hőhullámok az Északi-sarkvidéken és az Antarktiszon.

A klímaválság által súlyosbított katasztrófák felsorolása mellett a jelentés ajánlásokat is megfogalmazott a jövőbeni események megelőzésére és az azokhoz való alkalmazkodásra. Ezek közé tartozott az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának gyors csökkentése, a megújuló energiára való átállásba való befektetés, valamint annak biztosítása, hogy pénz áramoljon a fejlett országokból a fejlődő országokba, hogy segítsen nekik áttérni a fosszilis tüzelőanyagokról, és átalakítani infrastruktúrájukat a változó időjárási mintáknak megfelelően.