Egyre népszerûbbek a halálesetre szóló biztosítások Magyarországon, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) adatai szerint 2010-2015 között 143 százalékkal (16 milliárdról 39 milliárd forintra) növekedtek az ehhez a biztosítási típushoz kapcsolódó díjbevételek hazánkban. A haláleseti életbiztosítások – amelyek jellemzõen az idõsek, illetve az 55 év felettiek körében népszerûek – a biztosítást kötõ halála esetén annak családtagjai, rokonai, vagy bármely megjelölt kedvezményezett számára jelentenek elõre meghatározott összegû anyagi segítséget – például hagyatéki, temetési költségek, vagy bankkölcsön megfizetésének fedezésére. 

Jóllehet nincs rá racionális pénzügyi magyarázat, mégis a halálesetre szóló biztosításkötések száma jelentõsen megugrik az év elsõ hónapjában. A 4Life Direct biztosításközvetítõ több tízezer magyarországi ügyfele biztosítási adatainak vizsgálata alapján januárban az év további idõszakához képest mintegy 60 százalékkal többen kötnek ilyen típusú biztosítást. Amíg más típusú életbiztosítások vagy megtakarítási termékek igazi szezonja különféle pénzügyi okokból – többek közt az év vége elõtt kihasználható adókedvezmények, vagy az év végi jutalmak befektetése, stb. miatt – jellemzõen az év végére esik, a haláleseti biztosítások januári dömpingje mögött nem fedezhetõk fel pénzügyi motivációk. 

A tendencia mögött feltehetõen elsõsorban lélektani-pszichológiai okok húzódnak, amiért az ünnepek, illetve éppen az ünnepek elmúlása lehet a felelõs. A 4Life Direct tapasztalatai szerint a halálesetekre szóló biztosításkötések januári megélénkülésének egyik fõ oka, hogy az ünnepek felerõsítik az érzelmeket, illetve fõként a közelmúltban elveszített családtagok hiányát. Ez egyben a még köztünk lévõ szeretteink iránti gondoskodás vágyát is növeli: gondoskodni szeretnének róluk akkor is, ha õk már nem lesznek – így sokan egyfajta ajándékként tekintenek erre a típusú biztosításra, amellyel késõbb jelentõs terheket vehetnek le hozzátartozóik válláról.

A másik lehetséges ok éppen az ünnepek elmúlásából, az ünnepek utáni kiábrándultságból fakad. Egy, a 2000-es években készült pszichológiai kutatás rávilágított, hogy január harmadik hétfõje az év legdepresszívebb napja, amelyben az is közrejátszik, hogy ebben az idõszakban már lecsengett a karácsonyi varázs, a többség megszegte már az újévi fogadalmakat, hamar sötétedik, hideg van, és sokat kell várni a következõ ünnepi idõszakig és a tavaszig. Azok az emberek, akik a tél elején rossz hangulatban voltak, abban bíztak, hogy karácsony után és az új évben minden jóra fordul, január harmadik hetére rádöbbennek, hogy ez nem így van. 

A fenti tényezõvel is összefügg, hogy a világ számos országában és Magyarországon is az év elsõ hónapjában halnak meg a legtöbben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015-ben és 2016-ban az év többi hónapjával összevetve átlagosan mintegy 20 százalékkal volt magasabb a halálozások száma januárban. Az elmúlt öt év átlagát számítva pedig a február-december idõszakot 12 százalékkal meghaladva szintén januárban volt a legmagasabb a halálozások száma. A januári halálozási számok megnövekedésében a depresszív hangulat mellett természetesen több egyéb tényezõ is szerepet játszik: a hideg idõjárás, mely az influenza mellett légzési és keringési zavarokat is okozhat, így a tüdõgyulladás és az agyvérzés is gyakori halál ok.