Mint emlékezetes, a jegybank 2016 augusztusában, piacfelügyeleti vizsgálata megkezdésekor ideiglenes intézkedésként már megtiltotta a jogosulatlan tevékenység végzését a társaságnak, s annak adatait megjelenítette honlapjának a tevékenységi engedéllyel nem rendelkezõ társaságokat felsoroló Figyelmeztetések menüpontjában is.

A König Bank megalapítását követõ gyors jegybanki fellépésnek és a nyilvánosság tájékoztatásának is köszönhetõen az MNB a most lezárt piacfelügyeleti eljárásában nem azonosított olyan bizonyítékot, amely szerint a társaság ténylegesen üzleti kapcsolatot létesített volna valamely érdeklõdõvel. A König Bank a feltártak szerint azonban megkezdte banki mûködését, noha erre nem rendelkezett jegybanki engedéllyel vagy regisztrációval. Azután, hogy az MNB törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezett az ügyben, a Fõvárosi Törvényszék Cégbírósága is intézkedést hozott a társasággal szemben.

Az MNB 2016-tól a korábbiakhoz képest gyakrabban élt a piacfelügyeleti vizsgálatok megkezdésekor meghozott azonnali hatályú ideiglenes eltiltás eszközével, illetve az eljárások során több feljelentést tett és sajtóközleményeken keresztül gyorsan tájékoztatta a közvéleményt az adott ügyekrõl, s a jogosulatlan szolgáltatókról. E megelõzõ intézkedések és a társaságok adatainak a Figyelmeztetések menüpontban való elhelyezésének fõ célja, hogy a jegybank mielõbb – jóval eljárásai befejezése elõtt – jelezze a nyilvánosságnak, s a (potenciális) befektetõknek: e társaságok nagy valószínûséggel jogosulatlanul (MNB-engedély nélkül vagy bejelentés hiányában) végzik tevékenységüket.

Alapvetõ fontosságú, hogy a befektetõk üzletkötés elõtt tájékozódjanak a jegybanknál egy-egy szolgáltató mûködésének jogszabályszerûségérõl, s maguk is tájékoztassák az MNB-t egy-egy új gyanús piaci szereplõ megjelenésérõl, tevékenységérõl. A jegybank saját adatai, a társhatóságoktól és az ügyfelektõl kapott információk mellett folyamatos médiareklám-figyelést is végez, egyebek közt a jogosulatlan piaci szereplõk kiszûrésére, szükség esetén piacfelügyeleti eljárás megindítására. A végleges adatok szerint az MNB tavaly 44 piacfelügyeleti határozatot hozott, közel 3,9 milliárd forint bírságot kiszabva (szemben a 2015-ben lezárt 15 határozattal és mintegy 1 milliárd forint bírsággal.)

Rendkívüli kockázatot jelent, ha egy befektetõ a jegybanki figyelmeztetések ellenére mégis üzleti kapcsolatba lép egy jogosulatlan szolgáltatóval. Elveszett befektetéséért kártérítést esetlegesen csak a – jellemzõen a jegybank feljelentése alapján – meginduló, akár évekig húzódó büntetõeljárásba magánfélként belépve remélhet, gyakorta kis eséllyel. Az MNB a megelõzõ intézkedéseirõl szóló sajtóközleményeit minden esetben eljuttatja a teljes magyar sajtónak. Utóbbinak jelentõs szerepe – s egyúttal felelõssége is – van, hogy felhívja a figyelmet egy-egy konkrét jogosulatlan szolgáltató tevékenységének kockázatára, illetve a jegybank ezzel kapcsolatos intézkedéseire.