Negyven százalékkal nõtt a kínálat

Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje közölte: “A januári adatok arra utalnak, hogy egyensúlyba került a kereslet és kínálat a fõvárosi albérletpiacon. Erre számítani lehetett, részben azért, mert 2015-ben és 2016 elsõ felében a befektetési célú vásárlások az adásvételek 30 százalékát adták.”

Ez pedig azt eredményezte, hogy a befektetõk által megvett lakások visszakerültek az albérletpiacra vagy rövid távon, például lakáshotelként hasznosítják õket, de utóbbi kisebb részt fed le a piacból. Kétségtelen, hogy a lakáshotelek utóbbi két évben látott elterjedése nagy szerepet játszott a bérleti díjak korábbi emelkedésében. Tavaly januárhoz képest több mint 40 százalékkal nõtt a kiadásra meghirdetett ingatlanok száma, ez játszotta a fõszerepet az árak alakulásában.

Csökkenés az V. kerületben

Az ingatlan.com elemzése szerint a legdrágább budapesti városrész az V. kerület, ahol idén januárban 170 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ám ez tavaly januárhoz 6 százalékos csökkenést jelent. Balogh László elmondta, hogy az V. kerületnek speciális szerepe van a piacon a központi fekvése miatt, az átlagos csökkenés ellenére továbbra is vannak a kerületben kimagasló több 100 ezer forintos bérleti díjak.

Csökkentek a bérleti díjak az lakáspiaci szempontból szintén népszerû XIII. kerületben: az ottani átlagos bérleti díjak 7 százalékkal 130 ezerre mérséklõdtek tavaly januárhoz képest. Mindkét kerületben mérséklõdtek a bérleti díjak az egyetemkezdés miatt fõszezonnak számító tavaly augusztusi átlagokhoz képest is, a csökkenés 6-7 százalékos mértékû volt. “Van azonban olyan kerület, ahol nõttek a bérleti díjak. A VI. kerületben tavaly januárhoz képest 11 százalékkal 155 ezer forintra, a XI. kerületben pedig 12 százalékkal 140 ezer forintra emelkedtek. Az elemzés szerint három kerületben az átlagos bérleti díj nem éri el a havi 100 ezer forintot, a XVII. kerületben 95 ezer, a XXI.-ben 85 ezer, a XIX.-ben pedig 84 ezer forint volt az átlagos bérleti díj januárban.

Mi történt az egyetemvárosokban?

Az ingatlan.com elemzése szerint a nagyobb egyetemvárosok kínálatában vegyes a kép. Debrecenben most januárban egy lakás átlagos bérleti díja 80 ezer forint volt, ami megegyezik a tavaly januári összeggel, tavaly augusztushoz képest pedig 6 százalékos csökkenést jelent. Szegeden és Pécsen szintén 80 ezer forint volt idén januárban az átlagos bérleti díj, ez éves összevetésben több mint 10 százalékos drágulást jelent, ám megfelel a tavaly augusztusi fõszezonra jellemzõ díjnak. Balogh László elmondta: “Az albérletpiaci adatokból az is látszik, hogy a kínálat idén januárban éves összevetésben 18 százalékkal bõvült, de augusztushoz képest Debrecenben, Pécsen és Szegeden 10-40 százalékkal csökkent.”

Miskolcon másként alakult az albérletpiac: idén januárban 65 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ami 18-30 százalékkal haladja meg a tavaly januári és augusztusi szintet. Gyõrben 95 ezer forint az átlagos bérleti díj, ami 5 százalékos emelkedést jelent éves szinten. Balogh László szerint Gyõrben és Gyõr-Moson-Sopron megyében az ország más területeirõl beköltözõk, és az Ausztriába ingázók miatt viszonylag magasak a bérleti díjak, de ezek stabilizálódás jeleit mutatják.

Az ingatlan.com elemzése szerint a munkavállalóknak adható adómentes lakbértámogatás hosszútávon is befolyásolhatja a bérleti piacot. A juttatásban részesülõk lakhatási költsége havi 50 ezer forinttal is csökkenhet, a lakbértámogatás széleskörû elterjedése pedig fehérítheti a piacot. Ennek következtében az albérletárak akár emelkedhetnének is, de erre utaló jelek még nincsenek.