Az elektromos járművek ipara folyamatosan fejlődik. A hagyományos járműbiztosítások már nem elég pontosan fedik le az általános kockázatokat. Az elektromos járművek javíttatásának költsége 15%-kal is meghaladhatja a hagyományos járművekét, valamint több időbe is telhet. Olyan kockázati modellekre van szükség, melyek külön figyelmet szentelnek az elektromos járművek sajátosságainak, azok vezetési élményének, valamint javítási és fenntartási kihívásainak – derül ki a Swiss Re új tanulmányából, amely jövőbe tekintő és holisztikus nézőpontból ismerteti az elektromos járművek ökoszisztémájának kockázatait, figyelembe véve a járműhasználat teljes életszakaszát.
Jelenleg a globális CO2 kibocsátás több, mint ötöde a közlekedési szektorból származik. Az elektromos járművek lehetőséget biztosítanak, hogy ezt szignifikánsan csökkentsük, azonban az adaptációjuk több akadályba is ütközik. Néhány ezek közül a kihívások közül közvetlenül a felhasználót érinti, úgy, mint hatótávolsági korlátok, kiépített töltőállomások hiánya, járművek súlya, míg a gyártók más problémákkal néznek szembe, például az alapanyagok elérhetősége, minőség-ellenőrzés, akkumulátorok és járművek ismeretlen problémái, amortizációja. Mindezekkel a kérdésekkel a biztosítóknak is szembe kell nézni, hogy elektromos jármű-specifikus fedezeti ajánlatokat kínálhassanak a felhasználóknak.
Az elektromos járművek sajátosságai biztosítási szempontból
Bár az elektromos járművek (EV-k) értékesítése több mint kétszeresére nőtt a COVID-19 világjárvány idején, a járművek összes károsanyagkibocsátása még mindig növekszik. A gépjárművek kibocsátása 2030-ig tovább fog emelkedni, még akkor is, ha az országok teljesítik a jelenlegi éghajlat-változási kötelezettségvállalásokat és betartják a meglévő szakpolitikai ígéreteket.
Miközben az elektromos járművek értékesítése növekszik, az értékláncban rejlő kockázatokat jobban meg kell érteni és mérsékelni kell. A belső égésű motorok kiváltása megváltoztatja a kockázati profilokat a teljes autóipari értékláncban - beleértve a használati profilokat, a vezetési magatartást, a baleseteket, a javításokat, az építést, a gyártást, a szállítást és az újrahasznosítást.
Az elektromos járművek javítása akár 15%-kal is drágább lehet, mint a hasonló hagyományos járműveké. A szakértelem hiánya nagyobb javítási időt és költségeket eredményezhet. Az elektromos járművek akkumulátorrendszerük miatt jellemzően nehezebbek, mint a hasonló belső égésű járművek. A gyártók ezt a súlyt könnyű karosszériaanyagok használatával próbálják ellensúlyozni. Ezeket az anyagokat azonban nehezebb lehet javítani és cserélni.
Az alacsonyabb zajszint, a nagyobb tömeg, az azonnali nyomaték és a lassulás változékonysága megváltoztathatja az elektromos járművek kárprofilját. A csendes járművek késleltetett lassulással párosulva több közúti balesetet okozhatnak. Az elektromos és a belső égésű motorok közötti növekvő súlykülönbség miatt nagyobb lehet a káresemények súlyossága. A megváltozott gyorsulás növelheti a káresemények gyakoriságát az új járművezetők esetében, bár ez a vezetési tapasztalattal csökkenhet.
A töltő infrastruktúrával kapcsolatos kockázatokat fel kell ismerni és kezelni kell. Ezek közé tartozik a töltőinfrastruktúra telepítése és üzemeltetése, valamint a szolgáltatásként nyújtott megoldások, például az akkumulátorcsere és annak biztosítása. A megnövekedett tűz- és robbanáskockázatok különösen növelik mind a vagyoni, mind a felelősséggel kapcsolatos veszteségek esélyét.
A biztosítók kulcsszerepet játszhatnak a kockázatértékelésben és a holisztikus kockázatkezelésben az elektromos járművek ökoszisztémáján belül. A telematikai adatokon alapuló kockázatértékelési modelleket is kidolgozhatnak az elektromos járművek számára. A biztosítók kockázatalapú biztosítási díjak felajánlásával már a korai szakaszban részt vehetnek, és elősegíthetik a biztonságosabb járművek bevezetését. Az akkumulátorok teljesítménye, minőségromlása és a külső környezet közötti összefüggések jobb megértése érdekében pedig partnerei lehetnek az akkumulátor-kutató laboratóriumoknak.
Összességében a cél itt is az arany középút, ahol a környezetbarát közlekedési módok (alacsony karbonlábnyomot hagyva a gyártás teljes értékláncán, a használaton és a hulladékkezelésen) és a pénzügyi fenntarthatóság találkozik az ökoszisztéma minden szereplőjére vonatkozóan (eredeti berendezésgyártók, biztosítók és szolgáltatók). Az optimális egyensúly eléréséhez vezető úton kulcsszerepet játszanak a technológiai fejlesztések, az adatok begyűjtése és felhasználása, valamint az innovatív biztosítási megoldások.