Piacra hívja az egyetemeket a kollégiumhiány
2017.02.02
Az egyetemisták és fõiskolások egy részének problémát jelent a lakhatás: kevés a kollégiumi férõhely, több mint 30 százalékos a túljelentkezés, emellett a kiadó lakások bérleti díja pedig az utóbbi két évben jelentõsen emelkedett - áll az ingatlan.com elemzésében. Az egyetemeknek ráadásul az egyre nagyobb számban érkezõ külföldi, köztük amerikai diákoknak is szállást kell találniuk. Ezért a Budapesti Corvinus Egyetem új megoldással próbál kollégiumi férõhelyet biztosítani a külföldi diákoknak: piaci alapon venne bérbe férõhelyeket. Az amerikai diákok havonta 50-60 ezer forintot is fizetnének ezekért a szálláslehetõségekért.

Az egyetemre vagy fõiskolára készülõ középiskolások, valamint a februárban induló félévre készülõ hallgatók sincsenek könnyû helyzetben, ha másik városba kell költözniük, és meg kell oldaniuk a lakhatásukat. Ez általános probléma, egyrészt azért, mert a kollégiumi férõhelyek száma bõven elmarad az igényektõl. Másrészt a kiadó lakások bérleti díja az elmúlt két évben jelentõsen emelkedett az egyetemvárosokban és Budapesten - derül ki az ingatlan.com a beiskolázási döntések apropóján készített összeállításából.

Magas albérletárak, kollégiumhiány, amerikai diákok

Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje az állami kollégiumfejlesztési stratégiában szereplõ adatokat idézve azt mondta, hogy 2015-ben a budapesti kollégiumokban 32 százalékos volt a túljelentkezés. Mivel az igények bõven meghaladják a kapacitásokat, ezért több mint 3 ezer diáknak nem jutott férõhely. A budapesti albérletárak emelkedése ugyan januárban megállt, de az átlagos havi bérleti díj így is 130 ezer forint, márpedig ez 3-4 diák között megosztva is többszöröse az állami finanszírozású képzésben részt vevõ hallgatók 18 ezer forintos kollégiumi havidíjának.

Amellett, hogy a magyar diákok számára is lakhatást kellene biztosítaniuk az egyetemeknek, a hozzájuk érkezõ külföldi diákokra is gondolniuk kell. Országszerte valamennyi egyetemet figyelembe véve tízezres nagyságrendû a magyar intézményekben tanuló külföldi hallgatók száma. A külföldi diákok, köztük az amerikaiak, jellemzõen jó anyagi helyzetben vannak, de az albérlet nem feltétlenül jön szóba náluk. Egyrészt az amerikai diákok megszokták, hogy egy kampuszon laknak, nem pedig külön-külön, lakásokban szétszórva. Az egyetemek pedig a korszerû kollégiumi helyekkel tudják magukat még vonzóbbá tenni. Kijelenthetõ az is, hogy a külföldi diákok számára történõ lakásbérlés nem jelent megoldást az egyetemeknek. Többek között azért, mert több tucat lakás külön-külön történõ kibérlése rengeteg adminisztrációval járna, valamint a külföldi diákok döntõ része komplex szolgáltatásokkal együtt (takarítás, portaszolgálat, karbantartás … etc.) kívánja megoldani a lakhatását.

Új megoldás a piacra lépés

A kollégiumhiány miatt a Budapesti Corvinus Egyetemnek is lépnie kellett, mivel az amerikai partneregyetemekrõl érkezõ diákok száma fokozatosan emelkedik. Az elõzõ tanévben 90 amerikai diák jött, ebben a tanévben már 120-an voltak, a következõ tanévben pedig már 180 diákot várnak majd az Egyesült Államokból. Ráadásul a következõ években még szorosabbá válhat az együttmûködés az amerikai egyetemek és a Corvinus vagy más magyar egyetemek között, ezért ez a trend várhatóan megmarad.

Az érkezõ amerikai diákok elhelyezését a Corvinus eddig Magyarországon nem megszokott lépéssel igyekszik megoldani: piaci alapon bérelne a kollégiumokra vonatkozó jogszabályi elõírásoknak megfelelõ férõhelyeket. “Bár a Corvinus lépése elsõ látásra nem szokványos, a diákok vásárlóerejét figyelembe véve logikus lépés, hiszen egy-egy amerikai diák havonta 50-60 ezer forintot fizetne a férõhelyért. Könnyen lehet, hogy más egyetemek is erre az útra lépnek, mivel a külföldi diákok képesek fizetni ezt a kiadást és így az egyetem is biztosítja számukra a lakhatást, ami jogos elvárás a hallgatók részérõl” - értékelte az egyetem lépését Tiringer Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgáz Campusának igazgatója. Hozzátette, a magyar egyetemekre érkezõ külföldi diákok pedig egy új piacot és lehetõséget jelentenek például többcsillagos szállodáknál alacsonyabb árszintû szállásadóknak, például a hosteleknek. Számukra a külföldi diákok stabil és fizetõképes vendégkört biztosítanak az õszi és tavaszi tanítási hónapokban, ráadásul az idegenforgalmi csúcsidõszakokban - a téli ünnepek idején és nyáron is - hasznosíthatják a szálláshelyeket, ami a nyugat-európai kollégiumoknál is bevett szokás.

Hosszabb távon javulhat a helyzet

A Budapesti Corvinus Egyetem campusigazgatója azt is elmondta, hogy az egyetem azért keres magánkézben lévõ szálláshelyeket az egyre nagyobb számban érkezõ amerikai diákoknak piaci alapon, mert úgy kell gondoskodniuk a külföldi diákok lakhatásáról, hogy ne szorítsák ki a tanulmányi eredményeik és rászorultságuk alapján az egyetem kollégiumaiba jelentkezõ magyar hallgatókat.

A hosszabb távú kollégiumfejlesztési stratégia eredményeként Tiringer Ákos szerint javulhat a helyzet, a program részeként a Corvinus is épít egy új kollégiumot az egyetem közelében, két meglévõ kollégiumot pedig felújít. Az országosan 8 ezer új, színvonalas férõhelyet teremtõ kollégiumfejlesztési terv egyik célja, hogy vonzóbbá tegye a magyar felsõoktatási intézményeket a külföldi tanulók körében, 2020-ig 40 ezerre nõhet a külföldi hallatók száma, ami közel duplája a 2013-ban Magyarországon tanuló 23 ezer hallgatónak. Balogh László hozzátette: “A kollégiumi férõhelyek számának növelése és a magántõkébõl mûködtetett kollégiumok elterjedése miatt hosszú távon versenytársat kaphat az albérletpiac diákokra specializálódott része”.