Idén január 1-jén lépett hatályba az etikus életbiztosítási szabályok többsége, így az MNB-nek a befektetési (unit-linked) életbiztosításokról szóló ajánlása is. Ez a termékek futamidejétõl és az egyszeri vagy folyamatos díjfizetéstõl függõen 3,5-4,25 százalékban maximálta a teljes költségmutatót (TKM). Ezek az értékek a nyugdíjbiztosításnál korábban meghonosított mértéknek felelnek meg, további szigorítás azonban, hogy az eltérés lehetõsége - megfelelõ indoklás mellett - a korábbi 2 százalékról 1,5-re szûkült.
A biztosító társaságok 2017. januári adatszolgáltatása, és a jegybank ezek alapján készült gyors összegzése szerint a biztosítók a 2015 végi 324 darab hazai megtakarítási jellegû biztosítás több mint felét, 168 konstrukciót kivezettek a piacról - mondta az alelnök.
A ma kínált termékeknél a biztosítók mindegyike, sõt az itthon mûködõ fióktelepek és határon átnyúló szolgáltatók is az MNB által elvárt TKM-maximumok alá csökkentették költségeiket. Windisch László szerint bõ egy éve a rendszeres díjfizetésû konstrukcióknál még akár 13 százalék feletti költséggel is ajánlottak unit-linked életbiztosítást, míg az átlag 5-6 százaléknyi volt. A TKM-ek mértéke azonban mára már átlagosan 3-4 százalékra csökkent.
A költség mérséklõdése és az MNB etikus koncepciójának további intézkedései révén az ügyfelek többet tudnak befektetni, ami a jegybank számításai szerint 10-15 százalékkal is növeli megtakarításaik értékét. Ez ma több évnyi átlagos hozamnak felelhet meg - jelezte az MNB alelnöke.
Bár ez átmeneti bevételkiesést okoz a biztosítóknak, az ügyfelek bizalmának erõsödésével azonban tovább bõvülhet majd a megtakarítási életbiztosítási piac. A bizalom növekedése révén ugyanis az ügyfelek nem mondják fel idõ elõtt életbiztosításukat. Ha a korábban mért 6,4 éves átlagos megmaradási idõ mintegy 8-10 évre nyúlna, a biztosítók megtérülése változatlan maradhat, miközben díjbevételük is nõne - mutatott rá Windisch László.
Hozzátette: az etikus életbiztosítási szabályozás segíti, hogy a termékek a mai alacsony hozamkörnyezetben is valós többletet termeljenek.
A jegybank ajánlása határozottan fellép a rejtett vagy "bagatellizált" költségekkel szemben, miközben elõírja a biztosítóknak, hogy az életbiztosítások megtakarítási és kockázati költségeit külön-külön közérthetõen mutassák be szerzõdéskötés elõtt az ügyfeleknek.
A piaci termékek összehasonlíthatósága érdekében a biztosítóknak tavaly óta közzé kell tenniük a megtakarításos biztosításaik TKM-jét - idézte fel az alelnök. A TKM-számítás módszerét egyébként az MNB januártól több ponton szigorította is, illetve összhangba hozta egy jövõre várható európai uniós szabályozással.
Windisch László hangsúlyozta: az etikus életbiztosítások terjedését, és e piacnak a versenyképességét segíti, hogy a biztosítási törvényben 2015-tõl korlátozták az életbiztosítási közvetítõknek kifizethetõ elsõ éves szerzési jutalék mértékét, 2016-tól pedig a befektetések védelme érdekében kötelezõvé tették a letétkezelõ alkalmazását.
Egy szintén idén januárban életbe lépett fogyasztóvédelmi törvénymódosítás szerint a különbözõ megtakarítási életbiztosítási költségek nevének összhangban kell lenniük valós tartalmukkal. E mellett az újonnan kínált megtakarítási életbiztosításoknál a korábbiakhoz képest jóval nagyobb összeg jár vissza az ügyfeleknek, ha a szerzõdéskötés utáni 1-3 év után esetleg már visszakérnék életbiztosítási befizetéseiket.
Az MNB alelnöke ehhez kapcsolódva hangsúlyozta: az életbiztosítások lejáratuk végére "optimalizáltak", így folyamatos díjfizetésnél legalább 10 év, egyszeri díjas konstrukciónál 3-5 év a minimálisan javasolt megtakarítási idõ. Az etikus életbiztosítási szabályozás nyomán nagyobb lesz az ügyfelek megtakarítása életbiztosításaiknál, a biztosítók költséghatékonyabban mûködhetnek, ami növeli a szektor versenyképességét is. A jogalkotó és a jegybank lépései révén mind a fogyasztók, mind a biztosítók érdeke azonossá vált a megtakarítási életbiztosításoknál, azaz egyformán mindkettõjük érdeke a biztosítási szerzõdések hosszú távú fenntartása - összegezte Windisch László.