A képviselõk a felhatalmazásról szóló törvényjavaslatot egy hete már nagy többséggel, 498:114 arányban megszavazták. E héten azonban az indítvány ismét az alsóház elé került, amelynek ezúttal a tervezethez benyújtott módosító javaslatokról kellett döntenie. A néhány soros törvénytervezethez 146 oldalnyi módosítási indítványtömeg érkezett a pártok részérõl, de a hétfõ óta tartó három újabb vitanap során ezek közül egyiket sem fogadták el, és a szerda esti végszavazáson ismét nagy többséggel, most 494 szavazattal 122 ellenében véglegesítették a Lisszaboni Szerzõdés 50. cikkelyének aktiválásához szükséges alsóházi felhatalmazást.

Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a brit EU-tagság megszûnéséhez vezetõ folyamatot.

A Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) londoni alsóházi képviselõcsoportja önmaga 50 módosító indítványt terjesztett be. Ezek között szerepelt például, hogy az Egyesült Királyság "felülvizsgált feltételekkel" maradjon az Európai Unió tagja, ha az EU-val a kilépési tárgyalások végén létrejövõ megállapodást az alsóház képviselõi elutasítanák.

Skóciában a szavazók 62 százaléka a bennmaradásra voksolt a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazáson, és az SNP-kormány azóta többször is felvetette, hogy Skócia nem hagyja magát akarata ellenére "kirángatni" az Európai Unióból.

A legnagyobb ellenzéki parlamenti erõ, a Munkáspárt az 50. cikkely aktiválására felhatalmazást adó törvényjavaslatot egy olyan módosítással kívánta kiegészíteni, amely jogszabályban kötelezte volna a brit kormányt a már Nagy-Britanniában élõ külföldi EU-munkavállalók tartózkodási és egyéb szerzett jogainak elõfeltételek nélküli garantálására a brit EU-tagság megszûnése után.

A kormánytöbbség ezt a módosító indítványt is elvetette. Theresa May miniszterelnök azonban a szerdai vitanapon megerõsítette azt a már többször hangoztatott álláspontját, hogy London errõl a lehetõ leghamarabb, a kilépési tárgyalások nagyon korai szakaszában megállapodásra akar jutni az uniós társállamokkal, de viszonossági alapon, vagyis azzal a feltétellel, hogy az EU-ban maradó tagországok is garantálják az ott élõ brit állampolgárok jogainak további érvényesülését.

Az 50. cikkely aktiválásáról szóló parlamenti vita és szavazás nem szerepelt a kormány eredeti menetrendjében. Theresa May korábbi hivatalos álláspontja szerint a cikkely aktiválása - amelyet a kormány az idei év elsõ negyedének végéig irányzott elõ - az õ személyes döntési jogkörébe tartozott volna, és e döntéséhez nem kellett volna elõzetes parlamenti jóváhagyás.

A legfelsõbb bíróság azonban január végén ismertetett jogerõs végzésében a kormányfõ álláspontjával ellentétes véleményre jutott, megerõsítve az elsõ fokon eljáró londoni felsõbíróság tavaly novemberi döntését. A felsõbíróság az állampolgári kezdeményezésre indult eljárás végén azt mondta ki, hogy a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntetõ folyamat elkezdésének elõzetes jóváhagyása.

Az 50. cikkely aktiválásához felhatalmazást kérõ kormányzati indítvány az alsóházi tárgyalási szakasz után a felsõ kamara, a Lordok Háza elé kerül, amely február 20-án veszi napirendjére a tervezet tárgyalását. Mivel az alsóház módosítások nélkül hagyta jóvá a tervezetet, valószínûtlen, hogy a felsõház komoly mértékben módosítaná, vagy egyéb módon jelentõsen késleltetné a határozat törvénybe iktatását.

Nem hivatalos értesülések szerint a kormány szeretné, ha a teljes parlamenti tárgyalási szakasz március elejére lezárulna.