Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje azt mondta: “Tavaly év elején a kibõvített Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) miatt sokkal élénkebb volt az ingatlanpiac mint azt az elõzõ években megszokhattuk. Emiatt idén januárban és februárban - tavalyhoz képest - nem volt olyan látványos az elõrelépés sem az eladásra meghirdetett lakások, sem pedig a lakásvásárlást tervezõk számában. Az idei márciusi adatok viszont már egyértelmûen arról tanúskodnak, hogy a kereslet és a kínálat is érezhetõen elrugaszkodott a tavaly márciusban mért szinttõl.”

Mi a helyzet a legnépszerûbb lakásoknál?

Az ingatlan.com elemzése szerint bár a kereslet megugrott, a lakásokra visszafogottabb drágulás jellemzõ, mint 2015-ben vagy 2016-ban, mert az áremelkedés üteme elmarad az elmúlt években látott 20-30 százalékos drágulástól. Budapesten a 20-60 négyzetméteres panelek átlagos négyzetméterára március közepén 370 ezer forint volt, ami 17 százalékos drágulást jelent. Az azonos méretû téglaépítésû lakások esetében pedig 14 százalékkal 510 ezer forintra nõtt a négyzetméterár. Balogh László elmondta, hogy a paneleknél bekövetkezett jelentõsebb drágulás nem meglepõ, ezek ugyanis alacsonyabb áruk miatt kelendõbbek. “Egy fõvárosi 50 négyzetméteres panellakás kijöhet 16-18 millió forintból, míg ugyanekkora téglaépítésû lakásért 7-8 millió forinttal többet kell adni” – tette hozzá az ingatlan.com szakértõje.

A megyeszékhelyek közül Debrecenben is lendületben maradt az árak növekedése. Március közepén a 20-60 négyzetméteres panellakások négyzetméterára 274 ezer forint volt, a téglaépítésûeké pedig 330 ezer forintnál járt, ami 14, illetve 15 százalékos áremelkedésnek felel meg. Székesfehérváron visszafogottabb volt az drágulás ebben a méretkategóriában: a paneleknél 7 százalékkal 260 ezer forintra, a téglaépítésû lakásoknál pedig 11 százalékkal 283 ezer forintra nõtt a négyzetméterár a kínálati piacon. Gyõrben még inkább lelassult az árak növekedése: a panelekért 270 ezer forintot, a téglalakásokért pedig 335 ezer forintot kértek négyzetméterenként, ami 3, illetve 1 százalékos drágulásnak, lényegében stagnálásnak felel meg.

Drágábbak a kicsik

Az is kiderül az elemzésbõl, hogy a kisebb alapterületû lakások esetében magasabb az átlagos négyzetméterár. A 20-40 négyzetméteres fõvárosi lakások árai 13 százalékkal magasabbak, mint a 40-60 négyzetmétereseké. A megyeszékhelyeken pedig átlagosan 15 százalékkal kerülnek többet a kisebb méretû lakások.

Balogh László az ingatlan.com elõrejelzését ismertetve elmondta, hogy a használt lakások iránti kereslet az idén is erõs lesz, ezért a tavalyi évhez hasonlóan idén legalább 150 ezer adásvételt vár a szakértõ. A kínálati árak folyamatos emelkedése miatt az idei évben egyre nagyobb lehet a vásárlók alkuereje. A jó helyen lévõ jó állapotú lakásokért viszont továbbra is sorban állnak a vevõk, ami pedig az eladók pozícióját erõsítheti.