A 2016-os teljes évre vonatkozó adatok szerint Magyarország az elsõ helyen áll: 215 százalékkal nõtt a legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma. Az uniós átlag a múlt évben pedig 13 százalékos növekedésrõl tanúskodik.

Az európai országok közül érdekesek az Egyesült Királyság számai: bár a Brexit hatásait egyelõre nehéz pontosan megjósolni, az már a friss adatokból is látszik, hogy az Egyesült Királyság lakáspiacán az uniós átlagnál visszafogottabb a lakásépítési kedv. 2016-ban 3,2 százalékkal nõtt a legalább kétlakásos társasházakra kiadott építési engedélyek száma az elõzõ évhez képest, ami törést jelent brit lakáspiacon korábban látható dinamikus növekedéshez képest. 2013-ban ugyanis 10 százalékos, 2014-ben 29 százalékos, 2015-ben pedig már 33 százalékos volt a bõvülés.

Hogyan fest a magyar piac?

Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje a magyar adatokat értékelve közölte, hogy a kedvezõ eredményekre számítani lehetett, mivel nem csak a múlt év utolsó negyedében, hanem a korábbi negyedévekben is az európai élbolyban szerepelt a magyar lakáspiac a társasházépítési kedvet tekintve. “Fontos azonban kiemelni, hogy alacsony volt a bázis, tehát 2015-ben viszonylag kevés engedélyt adtak ki, így alacsony eredményekhez képest következett be a bõvülés a magyar piacon” - mondta a szakember.

Az ingatlan.com új lakásokra létrehozott keresõoldala, a lakopark.ingatlan.com adatai szerint jelenleg több mint ezer társasházfejlesztés van folyamatban, amelyek összesen több mint 15 ezer új lakást eredményeznek a jövõben. Várhatóan a folyamatban lévõ fejlesztések kevesebb mint fele fejezõdik be még az idén. Balogh László azt mondta, a piacon 15-20 ezer lakás elérhetõ, ám ezeknek csak egy része lesz beköltözhetõ állapotban egy éven belül. “Sok fejlesztõ már akkor piacra dobja a lakásokat, amikor még el sem kezdõdött az építkezés. A tervezett fejlesztések egy része pedig vélhetõen meg sem valósul.” - mondta a szakember. A már megkezdett társasházfejlesztések döntõ részének közel 50 százaléka Budapest ad otthont. Gyõr-Moson-Sopron megye részesedése 13 százalékos, Baranya, Hajdú-Bihar, Csongrád és Veszprém megye pedig 4-7 százalékot mondhat magáénak.

A magyar lakáspiac helyzetérõl és kilátásairól Balogh László azt is elmondta, hogy a lakásépítési kedv és az új lakások iránti kereslet is masszívnak mondható, azonban a korlátozott építõipari kapacitások, elsõsorban a munkaerõhiány gátolhatják a növekedést a jövõben. Ez a tényezõ az árakra is hatással lehet. A kereslet miatt ugyanis eleve emelkedõ pályán van az új lakások ára, ám a munkaerõhiány miatt nagyobb kiadással lehet megvalósítani egy-egy fejlesztést, ezt pedig a beruházó érvényesíteni fogja a végsõ árakban.