A CBO becslései szerint az új törvénnyel - amennyiben a szenátus is megszavazza - 2017 és 2026 között ugyan elõreláthatólag 119 milliárd dollárral csökkenne a szövetségi költségvetés deficitje, ám ennek az lenne az ára, hogy a lakosság nagy csoportjai veszítenék el egészségbiztosításukat. 2026-ig mintegy 23 milliónyi ember esne ki a biztosítottak körébõl. 

A képviselõház már megszavazta az elõzõ elnökhöz köthetõ, Obamacare néven ismertté vált egészségbiztosítási törvény visszavonását és a republikánusok új tervezetét, de a szenátusban csak június elejére tervezik a voksolást. Mint a héten kiderült: Paul Ryan házelnök még át sem küldte a szenátusba a képviselõház által megszavazott törvényjavaslatot, arra hivatkozva, hogy megvárja a Kongresszui Költségvetési Bizottság jelentését. Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetõje szerdán úgy nyilatkozott, hogy egyelõre nem látja, megvan-e a szükséges számú voks a törvény megszavazásához. 

Közben éppen McConnell szenátor és 12 republikánus kollégája azon dolgozik, hogy újabb republikánus törvénytervezetet készítsen. Az eddigi törvénytervezet fogadtatása ugyanis - bár a képviselõházban támogatást kapott - meglehetõsen vegyes volt. A tervezet ugyanis több, fontos területen szûkítené a hozzáférést az egészségügyi ellátáshoz, s olyan lényeges kérdésben sem született egyértelmû szövegjavaslat, mint például abban, hogy a már komoly és tartós betegséggel, például cukorbajjal vagy rákbetegséggel küszködõkkel kötelezõ-e a biztosítóknak szerzõdést kötniük. Az Obamacare elõírásai szerint nem tehették meg, hogy ilyen betegekkel nem kötöttek, vagy felmondták, esetleg megdrágították a biztosítást.