A GDP elõreláthatólag 2012-ben is stagnálni fog az EU-ban: 2012 egészére körülbelül 0,5%-os növekedést becsülnek, míg 2013-ra mintegy 1,5%-os lassú növekedés várható. A munkaerõpiacokra vonatkozóan nem jósolható tényleges javulás, a munkanélküliség pedig az elõrejelzések szerint a jelenlegi magas szinten, körülbelül 9,5%-on marad. Az infláció a következõ negyedévekben 2% alá esik vissza. Az elõrejelzések szerint a költségvetési kiigazításnak köszönhetõen 2013-ra éppen csak 3% fölötti költségvetési hiánnyal számolhatunk, amennyiben feltételezzük, hogy a szakpolitikák változatlanok maradnak.
Olli Rehn, a gazdasági ügyekért és a monetáris politikáért felelõs bizottsági alelnök így nyilatkozott: „Európában megállt a növekedés és újabb recesszió fenyeget. Miközben egyes tagállamokban bõvül a foglalkoztatás, az Unió egészét tekintve elõreláthatólag nem lesz tényleges javulás a munkaerõpiacon. A növekedéshez való visszatérés és a munkahelyteremtés kulcsa a költségvetés fenntarthatóságába és a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom visszanyerése. Ezenfelül reformok szükségesek Európa növekedési potenciáljának felgyorsítására. Széles körû az egyetértés a szükséges politikai lépésekkel kapcsolatban, most azonban alapvetõ a határozott végrehajtás. Ami engem illet, az elsõ naptól kezdve élni fogok a gazdasági irányítás új szabályaival.”
Stagnál a gazdasági növekedés
Nyár óta romlottak a kilátások, mivel tovább terjedt az euróövezeti tagállamok államadósság-válsága, a befektetõi figyelem középpontjába az EU-n kívüli fejlett gazdaságok államadósságának fenntarthatósága került, a globális gazdaság pedig vesztett lendületébõl. A cégek várhatóan elhalasztják vagy visszavonják befektetéseiket, mivel a növekvõ mértékû bizonytalanság közepette egyre kisebb esély van a növekedésre. A háztartások várhatóan óvatosan fognak költekezni, egyes tagállamokban azonban továbbra is képesek lesznek visszafizetni magas összegû adósságaikat. Ezenkívül a bankok valószínûleg korlátozni fogják a hitelezést, további akadályokat gördítve ezzel a befektetések és a fogyasztás elé. Még sürgõsebbé vált a költségvetési konszolidáció, mivel megkérdõjelezõdött a fenntarthatóság, és az ezzel kapcsolatos aggodalom olyan országokra is átterjedt, ahol eddig ez ismeretlen volt. Úgy tûnik, hogy a gyengülõ reálgazdaság, az instabil államháztartás és a sérülékeny pénzügyi szektor – akár egy ördögi körben – kölcsönösen hatnak egymásra. A bizalom visszaállítása és a növekedés újraindítása csak akkor lehetséges, ha megszûnik ez a negatív egymásra hatás.
Az elmúlt hónapokban hozott szakpolitikai intézkedések eredményeként 2012 közepére várhatóan enyhülni fog az államadósság-válsággal és a pénzügyi piaci válsággal kapcsolatos bizonytalanság, aminek következtében fokozatosan lendületet kapnak az eddig késleltetett befektetések és a fogyasztás. A tagállamok egyetlen csoportját sem kerüli el a várható lassulás, a növekedés üteme azonban továbbra is különbözõ lesz.
A gazdasági növekedés nem elegendõ a munkaerõ-piaci elõrelépéshez
A foglalkoztatás növekedése 2012-ben várhatóan le fog állni. A következõ év második felére elõre jelzett GDP-növekedés azonban nem lesz elegendõ ahhoz, hogy jelentõs változás kezdõdjön a munkaerõpiacon. Az elõrejelzés idõszaka alatt a munkanélküliség mértéke elõreláthatólag nem fog csökkenni. A tagállami munkaerõpiacok helyzete továbbra is jelentõs eltéréseket mutat majd.
Folytatódik az államháztartás fokozatos javulása
2011 legfontosabb ismérve a stabilizációról az államháztartási konszolidáció irányába történõ elmozdulás. A 2011. évi költségvetési hiány mértéke a jelenlegi elõrejelzések szerint az EU egészét tekintve a GDP 4,7%-át, az euróövezetben pedig 4,1%-át teszi ki. 2012-re a költségvetési hiányt 3,9%-ra becsülik az EU-ban és 3,4%-ra az euróövezetben. Az elõrejelzés nem veszi figyelembe a további valószínû, de még nem hatályos konszolidációs intézkedéseket. Az a technikai feltételezés, hogy a gazdaságpolitikai irányelvek változatlanok maradnak, a szokásosnál nagyobb hatást gyakorolhat erre az elõrejelzésre. E feltételezés alapján 2012-ben az összesített GDP-arányos államadósság várhatóan körülbelül 85%-on tetõzik az EU-ban, 2013-ban pedig stabilizálódni fog. Az euróövezetben ez az arány az elõrejelzés idõszaka alatt valószínûleg tovább emelkedik, 2012-ben némileg meghaladva a 90%-ot.
Csökkenõ infláció
2011-ben leginkább az energiaárak gerjesztik az inflációt, mivel azonban fokozatos csökkenésük várható, az általános infláció 2012-ben várhatóan 2% alá fog esni. A gazdaság tartósan gyenge teljesítménye továbbra is korlátok között tartja az árnyomást és a bérek is csak kis mértékben fognak növekedni.
Az elõrejelzések szerint a jövõ nem sok jóval kecsegtet
Az alapforgatókönyvben jósolt lanyha GDP-növekedést tekintve nem elhanyagolható a recesszió veszélye. A legfontosabb negatív tényezõk az államadósság-válsággal kapcsolatos aggodalmakból, a pénzügy és a világkereskedelem területérõl származnak. Elõfordulhat, hogy a negatív hatások összeadódnak: a lassúbb növekedés hatással van azokra a szuverén adósokra, amelyeknek a gyengesége a pénzügy helyzetétõl függ.
Ezzel szemben a bizalom a jelenleg feltételezett mértéknél gyorsabban is helyreállhat, amivel együtt jár a beruházások és a lakossági fogyasztás vártnál korábbi élénkülése. A globális növekedés rugalmasabb lehet az alapforgatókönyvben elõre jelzett mértéknél és elõsegítheti az uniós nettó exportot. Végül a nyersanyagárak nagyobb csökkenése fokozhatja a reálbéreket és a fogyasztást.