Az áremelkedés lassulását mutatja az is, hogy 2016 végéhez képest már csak 1,9 százalékkal nõttek a lakásárak Magyarországon az idei elsõ negyedévben, ami már csak a kilencedik legnagyobb drágulás az EU-ban egy negyedév alatt. Egy évvel ezelõtt ugyanez az érték még 3,2 százalék volt, amivel az európai uniós dobogó harmadik helyén állt Magyarország.

Lassabban viszik a lakásokat

A szakember a lakáspiaci trendekrõl azt mondta, továbbra is élénk a magyar lakáspiac, de több fontos változás történt az idén. Egyrészt a kereslet az alacsonyabb áron kínált lakások felé mozdult el, jó példa egyébként erre a panelek szárnyalása. “Bár a panellakások jelentõsen drágultak, ám összességében még mindig alacsonyabb áron lehet õket megvenni, mint a téglaépítésû társaikat” - mutatott rá Balogh László.

Bár a magánszemélyek 7 százalékkal kevesebb lakást hirdettek meg eladásra az idén a tavalyi év azonos idõszakához képest, az ingatlan.com adatai szerint a hirdetésállomány mégsem csökkent. “Ez pedig azt jelzi, hogy lassabban kelnek el a lakások, azaz vannak olyan ingatlanok, amelyek egyre késõbb találnak gazdára. Ebben szerepe lehet annak is, hogy a vevõk válogatósabbak, nem kapkodnak és az igényeiknek leginkább megfelelõ lakást választják” - fogalmazott Balogh László. Az ingatlan.com elemzése szerint egyébként a második negyedévben nõtt a lakáseladási kedv az elsõ negyedévhez képest. “Ha azt vizsgáljuk, hogy tavaly júliushoz képest mennyivel több eladó ingatlanból válogathatnak az érdeklõdõk, látszik, hogy több megyében két számjegyû növekedés következett be a kínálatban.” – tette hozzá a szakértõ. Békésben 19, Bács-Kiskunban 13, Csongrádban pedig 12 százalékkal nõtt az eladó lakások száma. Az országos kínálat átlagos növekedése 3 százalékos volt, Budapest pedig 2 százalékos emelkedést könyvelhetett el tavaly júliushoz képest.