Júliusban 2,1 százalékos volt a 12 hónapra visszatekintõ infláció, ami gyorsulást jelent a júniusi 1,9 százalékos szinthez képest. A piac 2,1 százalék körüli inflációt várt júliusra, így a tényadat nem jelent meglepetést - értékelte a friss számokat Németh Dávid, a K&H Bank vezetõ elemzõje. Az éves inflációt az élelmiszerek, valamint a szeszes italok és a dohányáruk húzták felfelé. Az élelmiszerek esetén 3,3 százalékos, míg a szeszes italok és a dohányáruk esetében pedig 5,2 százalékos volt drágulás.

Németh Dávid elmondta: a maginfláció is gyorsult, júliusban 2,6 százalékos volt, szemben az egy hónappal korábbi 2,4 százalékkal. A maginfláció hónapok óta gyorsul, ez pedig azt mutatja, hogy a kereslet tartósan növekszik. A szakember szerint a piac régóta várt arra, hogy gyorsuljon az infláció, ennek most halvány jelei látszódnak, de szó sincs arról, hogy elszálltak volna az árak.

„Kérdés, hogy mennyire lesz tartós a gyorsulás. Ehhez szükség van arra is, hogy a nemzetközi infláció is gyorsuljon, mert magyar gazdaságnak magas az importhányada, azaz sok termék érkezik külföldrõl” - mondta a szakember. Az is fontos kérdés, és egyben kockázati tényezõ, hogy az elmúlt negyedévekben emelkedõ bérköltségek milyen hatást gyakorolnak az inflációs folyamatokra.  

A mostani kilátások alapján decemberben 2,8 százalék környékén lehet az infláció, az éves átlagos infláció pedig 2,4 százalék körül alakulhat. Az év utolsó hónapjaiban és a jövõ évi inflációs folyamatokat még befolyásolhatják azonban az esetleges kormányzati intézkedések, például egy rezsicsökkentés.