Habár az olasz államadósság „A+/negatív” besorolása alapján a Fitch úgy véli, hogy az olasz államkötvények nemfizetési kockázata relatíve alacsony, szélsõséges esetben azonban elõfordulhat, hogy az államkötvények nem fizetnek, ekkor pedig a biztosítóknak kell viselniük a veszteségeket, ha a portfoliók hozama nem éri el a garantált minimumot.

Az olasz életbiztosítók által kínált életbiztosítási termékek a befektetéseken elért hozamok 85%-át jellemzõen az ügyfeleknek adják, és 15%-át tartják meg. Számos életbiztosítási a termék esetében azonban az abszolút hozam minimálisan garantált szintjét szerzõdésben rögzítik. Amennyiben a hozamok nem érik el ezt a szintet, úgy a biztosítónak saját tõkéje terhére kell kifizetniük azt.

A Fitch szerint az olasz biztosítók rosszabb helyzetben vannak, mint például német társaik, mivel nem rendelkeznek a korábbi évek nem realizált nyereségére képzett tõketartalékkal.

Az olasz vállalatok jellemzõen hazai államkötvények után nem realizált nyereségekre képeznek tartalékot, melyet a garanciavállalások fedezetére használnak fel, amennyiben a befektetéseken nem realizálnak kellõ hozamot. Ez a tartalék azonban az elmúlt hónapokban jelentõsen megcsappant az olasz államadósság hitelkockázati felárainak megugrása miatt, amely lenyomta a meglévõ kötvények értékét – tette hozzá a Fitch.

A hitelminõsítõ szerint abban az esetben, ha az olasz államkötvények nemfizetõvé válnak, a rajtuk realizált veszteség akár a biztosítók tõkemegfelelését is nagyobb mértékben veszélyeztetheti, mint amekkora a nyereségmegosztás alapján várható lenne. Ez az egyik feltételezés, amely alátámasztja az élet- és nem-életbiztosítási ágazat negatív kilátásait.

Elméletileg a biztosítók likviditási kockázatot is futnak, amennyiben a kötvénytulajdonosok korábban vissza kívánják váltani biztosítási kötvényeiket, azonban a Fitch erre nem lát reális esélyt. A szerzõdés megszûntetések aránya jelenleg 8% körüli, amely a piac strukturális jellemzõivel magyarázható. Számos biztosítási szerzõdés azonban részben védve van a likviditási kockázattal szemben, mivel a korai szerzõdésbontást jellemzõen szankcionálják a társaságok.