A katasztrófa kötvények jellemzõen a piaci átlagnál nagyobb hozamot biztosítva mitigálják a káresemények kockázatát a befektetõkre, akik cserébe vállalják, hogy adott esetben kötvényeik nem teljesítõvé válnak, és befektetésük semmivé lesz. Nem kizárólag a természeti katasztrófákhoz kötõdhet egy ilyen kötvény, de jellemzõen ezek állnak a figyelem középpontjában. Múlt pénteken egyes kötvényekkel már 95 cent/dollár értéken kereskedtek, ennek ellenére nincs jele pániknak a piacon. Ez azonban változhat a késõbbiekben, ha a további hurrikánok, tornádók csapnak le, mivel némely konstrukció ezeket összesítve kezeli, ezek pedig jó eséllyel tömegével válhatnak az év további részében nem teljesítõvé.

A Harvey 2008 óta a legerõsebb vihar, ami ráadásul az USA energiatermelésének szívét, olajfinomító kapacitásának csaknem felének otthont adó Texas déli partvidékét támadja, továbbá ugyancsak itt fekszik számos vezeték, ami az ország többi részébe juttatja el az olajat és a földgázt. A szélkárok mellett az elképesztõ mértékû csapadék miatt áradásokkal is számolni kell, illetve ezek már meg is kezdõdtek, utakat téve járhatatlanná és mezõgazdasági termõterületeket elöntve.

A katasztrófa kötvények piaca jelenleg 86 milliárd dollárra tehetõ az S&P Global Ratings szerint, ebbõl több mint 7 milliárdot az idei év második negyedévében fektettek be. Habár a befektetési kedv a Harvey nyomán csökkenhet, nem kizárt hogy az események új befektetõket vonzanak erre a sajátos piacra, akik azzal kalkulálhatnak, hogy a jövõben még drágábban árazhatják be a hasonló események kockázatát.

Egyelõre nagyon kevés olyan esemény történt, ami nemteljesítõvé tett kötvényeket, és legyen bármilyen nagy hatású, valószínûleg a Harvey sem sorolható majd ebbe a táborba. A viszonylagos befektetõi nyugalmat a szakmabeliek azzal magyarázzák, hogy az ilyen típusú befektetõk fel vannak rá készülve, hogy 50-100 évenként mindent elvesztenek. Állításuk szerint annak, aki nem így gondolkodik, nincs helye ezen a piacon.