A Magyar Lízingszövetség legfrissebb, második negyedéves jelentése szerint folytatódott az előző évi növekedés a hazai lízingpiacon, a finanszírozott összeg már elérte a 429,11 milliárd forintot. Azonban sajnos nincs még ok az elégedettségre, mivel a szerződések száma tovább csökkent szinte minden eszközkategóriában.

A Magyar Lízingszövetség tagjai által szolgáltatott adatok alapján az idei első félév sem hozott még valódi áttörést az elmúlt időszak kedvezőtlen piaci hatásainak leküzdésében. A finanszírozási érték az előző év azonos időszakához képest ugyan 2%-kal nőtt - 420,4 milliárd forintról 429,11 milliárd forintra-, de már jóval biztatóbb változásról, összesen 15,7%-os bővülésről tanúskodnak az adatok, ha a tavalyi, egyszeri, 50 milliárdos ingatlanlízing tranzakcióval korrigáljuk az eredményeket.

Kevésbé rózsás a kép, ha a szerződések számát vizsgáljuk, mivel 2022-höz képest 7%-kal  kevesebb, összesen 34 094 szerződés született, vagyis nem ért véget még az a tendencia, hogy az eszközök áremelkedése okozza a finanszírozási összeg emelkedését miközben kevesebb üzlet köttetik. Mivel a korábbi negatív piaci folyamatok egy része már jelentősen enyhült, a hazai lassú kilábalás hátterében jelenleg a még mindig magas infláció áll. 

A teljes lízingportfólió, a tőkekintlévőség továbbra is 2 000 milliárd forint felett van, ami 12,5%-kal magasabb a megelőző év eredményéhez képest.

A hazai ügyfélkört már szinte kizárólag a vállalati szektor dominálja. A KKV-k aránya 75%, a nagyvállalatoké 18%, míg a lakossági ügyfelek részesedésének drámai csökkenése ebben az időszakban is folytatódott, így ez a szegmens már pusztán 5,4%-ot képvisel a hazai piacon.

Mi jellemezte az egyes eszközkategóriákat 2023 első félévében?

„2023-ban az egyes eszközkategóriákat tekintve a lízingfinanszírozások 38%-át a retail autó, 11%-át pedig a flotta járművek képviselték, míg a fennmaradó 51%-on a termelőeszközök és az ingatlan osztoztak. A volumeneket tekintve, 2019-hez képest a hazai piac rendkívüli, 32%-os mértékben szűkült, és 50 085 darabról 34 094 darabra esett vissza.  A COVID járvány óta eltelt években a lízingelt személygépkocsik (-41%) és a kishaszonjárművek (-40%) száma zuhant a legnagyobbat, miközben a nagyhaszonjárművek mennyisége 8%-kal, a mezőgazdasági gépeké pedig 19%-kal lett kevesebb. A volumenek zsugorodásában a meredeken kilövő árak és magas kamatkörnyezet játszották a kulcsszerepet. Ez nem meglepő, mivel a személygépkocsik esetében az átlag bruttó ár a 2019-es 6 727 000 forintról 2023-ra 12 874 000 forintra, azaz 91%-kal emelkedett. Ugyanezen időszakban a mezőgazdasági gépek bruttó eszközértéke még ennél is többet, 109%-ot nőtt, így az átlag bruttó ár idén már elérte az 53 194 000 forintot is - emelte ki Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.     

Bár az új személygépkocsi forgalomba helyezési darabszáma enyhe csökkenést mutatott: az első 6 hónapban, 1,5%-ot esett, a finanszírozott összeg 20,7%-kos emelkedéssel 120,7 milliárd forintot tett ki. A lízing részesedése, azaz a penetráció az új személygépkocsik esetében folyamatos emelkedést mutatott, az utolsó két hónapban már 27% feletti szinten állt, szemben a 2022 utolsó negyedévében mért 18%-os eredménnyel.

A flottafinanszírozás, flottakezelés enyhe darabszám csökkenés mellett (-4% - 5532 db) az emelkedő áraknak köszönhetően 19%-kal növelte a finanszírozott összeget (40,1 Mrd). A jelenlegi, a Magyar Lízingszövetség jelentésében mért állomány összesen 47 347 db gépkocsi, amely a COVID mélypontja óta nem tudta még elérni a 2019-es szintet.  A teljes hazai flottaszektor azonban ennél jóval nagyobb, 100 ezer feletti gépjármű állománnyal rendelkezik, emiatt érdemes figyelembe venni, hogy a jelentésben szereplő számok a tagvállalatok közül adatot szolgáltató cégek számait tükrözik. 

A tavalyi év második felében és az idei évben a még mindig hosszú szállítási határidők és az emelkedő árak is számos nehézséget okoztak ezen a piacon, ezért sok ügyfél végül más megoldást választott vagy visszalépett a megrendelt autó bérletétől. A flottaügyfelek jelenleg szinte kizárólag KKV-k és a nagyvállalatok. Az európai trendekkel ellentétben nálunk nem tud elindulni a magánszemélyek tartós bérlete, elsősorban azon versenyhátrány miatt, hogy nekik is ki kell fizetniük a cégautóadót, ami rontja a lízingkonstrukciók versenyképességét.  

Az új kishaszonjárművek szegmensében már teljesen más kép tárul elénk, mivel 14%-kal több eszköz került forgalomba, ami a lízingkihelyezéseket is látványosan, 44%-kal növelte, és összegben elérte a 41,2 milliárd forintot.  A kishaszonjárművek esetében a lízingpenetráció kissé hullámzó volt az elmúlt időszakban, de átlagban 34% felett teljesített.

A piaci nehézségek ellenére a lízingpenetráció viszonylag magas és stabil volt a nagyhaszonjárművek esetében. Új teherautóknál közel 60%, nehéz pótkocsiknál még ennél is magasabb részesedést ért el. A bázis ugyan kicsi, mégis említésre méltó, hogy az új buszok forgalomba helyezése idén 2,5 szeresére emelkedett (597 db). Bár ezt az ugrásszerű növekedést a lízing nem tudta lekövetni, így is 35%-kal nőtt a finanszírozott összeg.  

A mezőgazdasági eszközök kihelyezése is 17,7%-kal tudott emelkedni, és értékben elérte a 68,73 milliárd forintot. Ebben a szegmensben mindössze 10% körüli volt a mért lízingpenetráció, aminek a hátterében az keresendő, hogy a támogatások miatt jellemző az eszköz fedezetű kölcsön, amit a közhiteles nyilvántartás nem rögzít.

A termelőeszközökön belül fontos szerepet töltenek be az ipari gépek is, amelyek bár 5%-ot estek, szerződött darabszámban és értékben is, az utóbbi esetében 28,2 milliárd forintos teljesítménnyel zárva az első félévet.

Az építőipar gépek eredményei sajnos híven tükrözik a szektor teljesítményét. A csökkenő volumenek mellett a finanszírozott összeg is 21%-kal lett kevesebb, ami az első félévben 10,92 milliárd forintot tett ki összesen.

A tavalyi, egy kiemelkedő egyedi ügyletnek köszönhetően „rekord” évet követően az ingatlan szegmens idén már visszatért a korábbi kerékvágásba és a szerényebb számokhoz. 1,2 milliárd forint értékű finanszírozással, összesen 51 lízingszerződés született lakóingatlanokra, illetve 1 milliárd forint értékben nem lakóingatlanokra. Az alacsony összegek is alátámasztják, hogy amíg az adózási és jogi szabályozási környezet nem változik Magyarországon, addig az ingatlanlízing szerepe is minimális (a teljes piac 0,3%-a) marad nálunk más országokhoz viszonyítva Franciaországban az ingatlan a lízingpiac 8%-át, Ausztriában 6%-át, európai szinten 3,4%-át teszi ki (Leaseurope Annual Statistical Enquiry 2021)

Figyelemre méltó jelenség volt az elmúlt időszakban a lízingügyletek devizanemének eltolódása is, hiszen 2023-ban az euró alapú finanszírozások már a piac 42%-át tették ki. Bár a nagyhaszonjármű szegmens hagyományosan euró alapú volt, ma már a személygépkocsik esetében is egyre gyakoribb az euró alapú finanszírozás: a 2019 óta megkötött, euró elszámolású szerződések aránya 1,8%-ról már több mint 12%-ra emelkedett. Még markánsabb a változás az ipari gépeknél, ahol az elmúlt 4 évben 7,2%-ról 65%-ra emelkedett az ilyen szerződések részesedése.

Állami gazdaságösztönző programok hatása 2023-ban

„A korábbi évekhez hasonlóan az idén is nagy népszerűségnek örvendenek a támogatott finanszírozási programok. A jelenlegi kamatkörnyezetben kiemelten fontos, hogy a KKV szektor kedvezményes forrásokhoz juthasson, hogy beruházásait, működését versenyképesen folytathassa. 2023 első félévében, az államilag támogatott konstrukciók keretében összesen 81,9 milliárd forint kihelyezése valósult meg, ami 5231 darab szerződést jelentett. 

A támogatások megoszlása alapján az egyes eszközkategóriák sorrendjében a mezőgazdasági gépek (24 milliárd forint) végeztek az első helyen, amelyeket a kishaszonjárművek (22, 8 milliárd forint), a nagyhaszonjárművek (22 milliárd Ft.) az ipari gépek (7,8 milliárd forint) és az építőipari gépek (2,4 milliárd forint) követtek. 

Ennek legnagyobb részét, 62,4 milliárd forintot a KAVOSZ Széchenyi Lízing programok teljesítették, amelynek során 4 423 darab új szerződés jött létre.  Fontos hangsúlyozni, hogy a Széchenyi Lízing programok folytatódnak a második félévben is, sőt a Lízing Max+ jelenleg elérhető termék maximális limitét a Gazdaságfejlesztési Minisztérium megduplázta, így 400 millió forint összegig adható. A támogatások másik meghatározó csoportját alkotják az Eximbank különböző termékei, ezek között is kiemelt szerepet töltött be a nemrég indított Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram. Ennek során 18,5 milliárd forint értékű forrás került felhasználásra, amelyet a pályázók nagyhaszonjárművek (13,4 milliárd forint), valamint ipari gépek (2,6 milliárd forint) finanszírozására fordítottak”- zárta a második negyedév értékelését Kőszegi László.