A lakáspiac egyik legnépszerûbb szegmensét jelenti a 25 millió forint alatti kategória: az idén a lakások és házak iránt érdeklõdõk 61 százaléka keresett 25 millió forintig lakóingatlant, ami némi csökkenést jelent a tavalyi 64 százalékhoz képest - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzésébõl. Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje elmondta, az érdeklõdõk arányának csökkenése elsõsorban azzal magyarázható, hogy a lakáspiaci drágulás miatt egyre kevesebb lakást kínálnak a 25 millió forintos lélektani határ alatt, így ezekre kevesebb érdeklõdés is érkezik. Az olcsóbb ingatlanok kínálatcsökkenése leginkább a 15 millió forintnál nem drágább lakások esetében különösen látványos. Tavalyhoz képest 2017-ben ugyanis 12,5 százalékkal kevesebb ingatlan volt elérhetõ a piacon ebben az árkategóriában. Ezt némileg ellensúlyozza, hogy háztartások jövedelme emelkedett, így sokan nagyobb megtakarítással vághatnak bele a lakásvásárlásba, illetve könnyebben juthatnak hitelhez is.

Új lakások 25 millióból

Az ingatlan.com elemzése szerint az egyre népszerûbb új építésû piacon 25 millió forintból nagyon eltérõ méretû lakásokat kínálnak az országon belül. Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten 30-38 négyzetméteres új építésû - 1 szobás - garzonlakásra lehet elég a 25 millió forint.

Ezzel szemben a nyugat-magyarországi régió megyei jogú városaiban 45-50 négyzetméteres - jellemzõen 1,5-2 szobás - új lakást lehet venni ennyi pénzért. A kelet-magyarországi megyei jogú városokban 50-55 négyzetméteres - szintén 1,5-2 szobás - új lakás is beleférhet a keretbe.

Gyorsan változik a kínálat

Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje elmondta, az elemzésben szereplõ adatok szeptember végi adatokat tükröznek, de fontos, hogy az új lakások esetében gyorsan változik a kínálat és ugyanez a helyzet az árakkal is. Egyrészt fokozatosan növekszik az új lakások kínálata, még mindig jelennek meg 2020-ig történõ átadással fejlesztések.

Emellett egyre több társasházprojekt kerül közelebb az utolsó - átadás elõtti - fázishoz, ami pedig az adott fejlesztésben épülõ lakások árát növeli. Ez a drágulás azzal magyarázható, hogy a fejlesztés vége felé közeledve kiárazódik több kockázat, például az esetleges nem teljesítésbõl vagy hibás teljesítésbõl adódó rizikó. Emellett az is felhajtja a magasabb készültségi foknál tartó lakások árát, hogy azok a vevõk, akik tervezõasztalról még nem akartak lakást venni, az építkezések elõrehaladtával már szívesen vásárolnának. Balogh László arra is figyelmeztetett, hogy az új lakások iránt érdeklõdõ vevõjelölteknek számolniuk kell azzal, hogy az épülõ lakásoknál néhány hónapos csúszás is elõfordulhat az eredetileg megszabott átadási határidõhöz képest az épõtõiparban kialakult kapacitás- és munkaerõhiány miatt.