Öt évvel ezelõtt az új modellek alig negyedében volt fellelhetõ Level 1 és Level 2 szintû autonóm funkció. A szintek definíciója még nem széles körben ismert, de ha elõbbire példaként az automatikus parkolást, utóbbi esetében pedig a Tesla Autopilot funkcióját említjük, akkor már jóval többen tudják elképzelni, mit is jelenthetnek. A Level 1 autonómia esetében a járrmû teljesen a sofõr irányítása alatt marad, de bizonyos esetekben (gyorsulás, kanyarodás) besegít neki, míg a Level 2 szinten már átmenetileg átveheti az irányítást az autó számítógépe, de csak nagyon specifikus helyzetekben (vészfékezés, baleset elkerülése).

Ezek a funkciók jellemzõen a kényelem, de sokkal inkább a biztonság felé mozdítják a vezetést, ennek megfelelõen igen népszerûek, legalábbis az Egyesült Államokban. Az Edmunds jelentése szerint a vásárlók 40 százaléka hajlandó 1000-2000 dollárral (270-540 ezer forinttal) többet költeni aktív biztonsági funkciókért. A legnépszerûbbek jelenleg a holttér figyelés, az ütközés elõtti figyelmeztetõk és a sávtartás funkciók. A kutatás alapján nem csak az autonóm biztonsági funkciók népszerûségének növekedése figyelhetõ meg, hanem ezek adaptációjának egyértelmû felgyorsulása is. Korábban akár évtizedekig is eltartott, amíg egy-egy új funkció a luxusmodellektõl a legtöbbet használt autókig eljutott, manapság pár év is elég hogy ezek sztenderd szolgáltatásokká, szériafelszerelésekké váljanak.

Az Edmunds szerint egyértelmûen a Tesla, a Volvo, a Honda és a Mercedes-Benz vezetik az innovációs versenyt, erre pedig leginkább az egyik legkívánatosabb fogyasztói csoport, az Y generáció harap. A felmérés szerint a csoport tagjainak 65 százaléka bízna meg maradéktalanul egy Level 4-es autonómiát alkalmazó, azaz a szinte teljesen önállóan, a sofõr beavatkozását csak esetenként igénylõ jármûben.