A kutatásból kiderül, hogy a fiatalok több mint négyötöde (84%) zenehallgatásra, háromnegyede (75%) filmnézésére, kétharmada vásárlásra, 50%-a pedig különbözõ játékra is igénybe veszi az internetet. A hat évvel ezelõtti eredményekhez képest megfigyelhetõ, hogy az akkor még többnyire középiskolás fiatalok – akik azóta fiatal felnõtté értek – körében mára jelentõsen megugrott az online hírek fogyasztása: míg 2011-ben ez az arány 46% volt, idén már 71%, vagyis a fiatalok érdeklõdõbbé és nyitottabbá váltak a közéleti és politikai témák iránt.

A kutatás szerint a fiatalok közel fele (45%) fizetett már életében legalább egyszer online beszerezhetõ, vagy azon keresztül elérhetõ tartalomért, ugyanakkor jelentõs különbség figyelhetõ meg a férfiak és nõk között: míg az elõbbiek 59%-ára, utóbbiak kevesebb, mint egyharmadára (31%) volt ez jellemzõ. A nem fizetõ csoportnak ugyanakkor mindössze egyharmada mutat nyitottságot arra, hogy változtasson eddigi gyakorlatán és pénzt áldozzon legális tartalmakért.

A HENT felmérésébõl az is kiderül, hogy az interneten megtalálható tartalmak esetében a jogszerûtlen források legálistól való megkülönböztetése a fiatal felnõttek egynegyedének okoz gondot. „A javuló tendencia ellenére még mindig jelentõs ismerethiány tapasztalható a vásárlók részérõl arra vonatkozóan, hogy mi számít eredetinek és hamisnak, ezért a szankciók mellett kulcsfontosságú a fogyasztók pontos tájékoztatása is a jogszerûtlen tartalmak és hamis termékek felismerhetõségérõl, és ezek káros hatásáról” – mondta el a kutatás eredményei kapcsán Németh Mónika, a HENT titkára.

A felmérés szerint a zenei tartalmak elsõ számú szolgáltatója továbbra is a YouTube (88%), de a válaszadók csaknem kétharmada (64%) a letöltést is használja, ugyanakkor fontos változás, hogy a hat évvel ezelõtti adatokhoz képest (69%) enyhén visszaesett ennek a népszerûsége. További érdekes fejlemény, hogy a fiatalok egyharmada valamelyik stream alapú zeneszolgáltatónál már regisztrált, annak többnyire valamilyen ingyenesen elérhetõ verzióját veszik igénybe. A letöltési megoldások között a legnépszerûbb platform a YouTube downloader (70%), amelyet a régóta ismert torrentezés (55%) követ.

Filmek esetében ugyancsak fontos szerepe van a letöltésnek (64%), ami 2011-hez képest már 10 százalékpontos növekedést jelent. A tendenciának több oka lehet: egyrészt visszaszorulóban van a videó, illetve DVD alapú filmnézés, másrészt nõtt a háztartásokban az internetes sávszélesség, emellett olcsóbbá vált és nagyobb lett a tárolókapacitás, illetve a fogyasztók részérõl már kialakult módszerek vannak a letöltõ felületek azonosítására és használatára. A letöltés mellett az ugyancsak ingyenes, stream alapú filmnézés is népszerû (50%). Pozitív fejlemény, hogy minden ötödik válaszadó válaszolta azt, hogy már legális internetes felületeken keresztül is nézi a filmeket.

A HENT kutatásából az is kiderül, hogy ezeknek a tartalmaknak az ingyenes letöltése mögött sokkal inkább a gyorsabb és egyszerûbb hozzáférés húzódik meg, mintsem az ingyenes hozzájutás lehetõsége. Ugyanakkor a válaszadók egy jelentõs része (56%) szerint a letöltött tartalmak sok esetben nem is beszerezhetõek legális úton.

A fiatal, középiskolás korosztály szokásait és attitûdjeit legutóbb 2015-ben vizsgálta a HENT. Az akkori középiskolások mára fiatal felnõttekké értek és így résztvevõi voltak a 18 és 26 év közötti korcsoport megkérdezésére irányuló 2017-es kutatásnak. A résztvevõk 41%-a jelenleg is nappali tagozatos tanulmányait végzi a közép- vagy felsõoktatásban. Minden tizedik válaszadó már megszerezte felsõfokú diplomáját, 43%-a pedig fõállásban végez munkát.