Az Európai Bizottság a bejelentéssel párhuzamosan javaslatot tett a Brexit-tárgyalások második szakaszának megkezdésére, mondván, hogy sikerült elegendõ elõrehaladást elkönyvelni a legfõbb kérdésekben. "Elsõ alkalommal értünk el áttörést, sikerült méltányos, kompromisszumos megállapodásra jutni" - jelentette ki Juncker, rámutatva, hogy ez még nem a végleges kiválási egyezmény, és sok még a tennivaló, de lépésrõl lépésre kell haladni. "Amennyiben a bennmaradó tagállamok egyetértenek értékelésünkkel, a bizottság kész megkezdeni a felkészülést a tárgyalások második szakaszára" - tette hozzá.

Juncker kielégítõnek nevezte az elõrelépést az ír-északír határellenõrzés, a pénzügyi elszámolás, valamint az állampolgári jogok terén is. Utóbbi kapcsán például elmondta, a szigetország a kilépés után is el fogja ismerni az Európai Bíróság joghatóságát az uniós állampolgárok esetében, amit a brit kormány korábban elutasított. Hozzátette, mindig is szomorúsággal fogja eltölteni a britek távozása, de a jövõbe kell tekinteni, és a "lehetõ legszorosabb baráti és szövetségesi viszonyt kell kialakítani" az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, a felek együttmûködése ugyanis kulcsfontosságú.

May leszögezte: az elõzetes egyezmény teljes körûen biztosítja a jogait az Egyesült Királyságban élõ mintegy hárommillió uniós állampolgárnak, ahogy a bennmaradó tagállamok valamelyikében élõ, nagyjából egymillió britnek is. Azt is közölte, hogy az ír-északír határellenõrzés kérdésére sikerült olyan megoldást találniuk, amely az ország "alkotmányos és gazdasági integritásának" fenntartása mellett garantálja, hogy nem állítják vissza a "kemény határokat" Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. A kormányfõ aláhúzta: országa "mély és különleges partnerségre" törekszik az Európai Unióval.

Késõbb Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy az esetleges átmeneti idõszakról szóló tárgyalások mielõbbi megkezdésének jóváhagyására kérte pénteken a "huszonhetek" vezetõit, akik a jövõ heti csúcstalálkozójukon hozhatnak errõl döntést. Tusk kijelentette, hogy az EU a bizonytalanság mérséklése érdekében kész egyeztetést kezdeni a London által javasolt kétéves átmeneti idõszakról, de ennek megvannak a feltételei.
Hangsúlyozta: "az országnak ebben az idõszakban is teljes körûen be kell tartania az uniós jogot, beleértve az újonnan elfogadott szabályokat, eleget kell tennie a költségvetési kötelezettségvállalásoknak és alá kell vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának".

Az uniós döntéshozatal ugyanakkor az átmeneti idõszakban már huszonhetes körben folytatódna, és abban nem vehetne részt a brit kormány - szögezte le Tusk, miután megbeszélést folytatott Mayjel Brüsszelben. Emellett tárgyalásokat kell kezdeni arról, hogy a szigetország pontosan hogyan tervezi jövõbeli kapcsolatrendszerét az EU-val, Londonnak világossá kell tennie az elképzeléseit - mondta, hozzátéve, hogy az unió szoros partnerségre törekszik a kereskedelem, a terrorizmus és a bûnözés elleni harc, a védelem és a külpolitika terén. "A legnehezebb kihívás még elõttünk van. Tudjuk, hogy a szakítás nehéz, de még annál is nehezebb a szakítás mellett kiépíteni egy új kapcsolatot" - fogalmazott.

Michel Barnier bizottsági fõtárgyaló arról számolt be, a kiválási egyezménynek jövõ októberig meg kell lennie ahhoz, hogy idõben ratifikálni is lehessen.
Elmondta, hogy az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodáshoz hasonló egyezményen fognak dolgozni, mivel a britek által támasztott alapfeltételek csak ezt teszik lehetõvé. Jelenleg lehetetlen konkrétan kiszámolni az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek összegét - vélekedett Barnier, üdvözölve a fejleményeket, ugyanakkor figyelmeztetve, hogy sok még a tennivaló.