A Web 3.0 új pénzszerzési lehetőségeket kínál a szerencsejáték-ipar számára, de a szabályozási biztonság hiánya vitákhoz vezethet, többek között az adatvédelem és a vagyontárgyak tulajdonjogának kérdéseiben.

A Web 3.0 az internet következő generációja, amely jelentős lehetőséget kínál a játékipar számára az újszerű monetizációs modellek felfedezésére, melyekben a játékok virtuális világa valódi gazdasággá alakul át, illetve a játékosok kézzelfogható tulajdonjoggal rendelkeznek a játékban lévő eszközeik felett.

A játéktárgyak kereskedelmének vagy megvásárlásának lehetősége a blokklánc-technológia alkalmazásával valós értéket adhat nekik, méghozzá nem eladható tokenek vagy kriptopénz formájában.

Mivel azonban a Web 3.0 viszonylag új koncepció, széles körben szabályozatlan, és a tágabb értelemben vett digitális gazdaságot érintő változó szabályozásokkal a Web 3.0 kihívások elé állíthatja a játékvállalatok és a játékosok számára az eszközök tulajdonjogát és más területeket, például az adatvédelmet illetően.

Az egyik szürke zóna a felhasználók generálta tartalom: a játékosok által a játékban létrehozott, egyéni térképek vagy játékmódok, melyeket a játékon belül vagy külső platformokon lehet közzétenni, hogy más játékosok is használhassák őket.

A Web 2.0 világában a UGC-t végfelhasználói licencszerződések védik, amelyek lehetővé teszik a játékosok számára, hogy hasznot húzzanak az UGC-ből. A fejlesztők számára pedig, hogy a végső szerzői jogok birtokában továbbra is teljes ellenőrzésük alatt tartsák azt. A Blizzard-Valve vita azonban megmutatta, hogy a szellemi tulajdonjogok egyértelmű megfogalmazása nélkül a UGC tulajdonjoga vitathatóvá válhat.

A Web 3.0 játékok esetében, ahol a játékosok birtokolják a játékon belüli eszközök jogait NFT-k formájában, a nyereség és a harmadik fél számára történő értékesítés lehetősége 2024-ben és azon túl a játékfejlesztők és kiadók, valamint a biztosítók számára vitás forgatókönyvek kialakulásának lehetőségét vetik fel.

Emellett több szabályozási kérdéssel is szembe kell nézniük a kriptopénz-tokenek játékgazdaságokban való felhasználása kapcsán. A kriptodevizák különböző országokban történő szabályozásának nagyfokú eltérései potenciális adókötelezettségeket eredményezhetnek, és hatással lesznek a játékbeli eszközökre a tulajdonjog, az átruházhatóság, a lopásért vagy veszteségért való felelősség, a vitarendezés és a csődeljárások során történő kezelés tekintetében.

A játékfejlesztőknek tisztában kell lenniük a Web 3.0 játékbeli eszközökkel kapcsolatos AML-vonatkozásaival is, és meg kell fontolniuk az NFT-k más felek számára történő értékesítésére vagy átruházására vonatkozó korlátozásokat a T&C-kben és az intelligens szerződésekben.

A Web 3.0 játékok emellett gyűjtik, tárolják és kezelik a játékosok személyes adatait. A fejlődő globális adatvédelmi szabályozásokkal való lépéstartás a megfelelőség biztosítása érdekében jelentős kihívások elé állítja a kiadókat és a biztosítókat.