“A bulinegyed lakáspiaca az utóbbi öt évben jelentõs élénkülést mutatott, a kiadó lakások bérleti díja, valamint az eladásra kínált lakások átlagos négyzetméterára nagyobb mértékben emelkedett a fõvárosi átlagnál” - idézi az elemzés Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõjét. 

Az ingatlan.com adatai szerint a VII. kerületi eladásra meghirdetett lakások átlagos négyzetméterára 2013 óta 124 százalékkal 550 ezer forintra emelkedett. Az egy négyzetméterre vetített bérleti díjak pedig 95 százalékkal közel 3 ezer forintra nõttek. Ezzel párhuzamosan V. és VI. kerületben több mint 120 százalékkal nõtt az eladó lakások átlagos négyzetméterára, az albérleteknél pedig az V. kerületben 82 százalékos, a VI. kerületben pedig 93 százalékos drágulás ment végbe 5 év alatt. Ez jelentõsen meghaladja a budapesti átlagot, ami az eladó lakások esetében 82 százalékos, az albérletek esetében pedig 83 százalékos áremelkedést jelentett az elmúlt öt évben. 

A szakember szerint befolyásolhatja a bulinegyed lakáspiacát az V. és VI. kerületi önkormányzat tavaly év végi rendelete, amely - például a VIII. kerülethez hasonlóan - elõírja, hogy a tulajdonosok csak abban kezdhetnek bele szálláshely-szolgáltató tevékenységükbe, ha erre a társasház közgyûlése vagy szervezeti és mûködési szabályzata engedélyt ad. Emiatt a többi lakó hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy a tulajdonosok lakóingatlan helyett szálláshelyként üzemeltessék lakásukat.

Ha a népszavazás eredményeként arra kötelezik a szórakozóhelyeket, hogy éjfélkor bezárjanak, akkor kevésbé lesz vonzó célpont a környék a szórakozni vágyó külföldi turisták számára, ez pedig az érintett VII. kerületben lévõ lévõ eladó és kiadó lakások árára is hatással lehet. Balogh László szerint az esetleges korlátozás miatt a budapesti átlaghoz képest mérséklõdhet a környéken lévõ lakások eladási ár- és bérleti díj prémiuma, sõt egyes lakásoknál árcsökkenés is elképzelhetõ. Nagyon jelentõs áresésre azonban nem kell számítani a lakáshotelként üzemelõ ingatlanok és a kiváló minõségû, felújított lakások esetében, amelyek ráadásul nagyon jó helyen vannak, így ezek iránt a vevõk és a bérlõk részérõl élénk a kereslet. Ha pedig esetlegesen életbe lép a tiltás, akkor olyan új vevõk és bérlõk jelenhetnek meg a piacon, akik eddig pont azért kerülték el a környéket, mert az éjszakai nyugalmukat eddig nem látták biztosítottnak.

Amennyiben a népszavazás eredményeként nem vezetik be a korlátozást, akkor az erzsébetvárosi, valamint az V. és VI. kerületi lakások eladási ára és bérleti díja tovább emelkedhet, mégpedig a jövõben is a fõvárosi átlagot meghaladó mértékû drágulásra lehet képes ez a környék. 

Az elemzés fõbb megállapításai:

● A szórakozóhelyek nyitvatartásáról szóló VII. kerületi népszavazás átszabhatja a környék lakáspiacát. 
● A VII. kerületi eladásra meghirdetett lakások átlagos négyzetméterára öt év alatt több mint kétszeresére nõtt, ami meghaladja a fõvárosi 82 százalékos drágulást. 
● Az erzsébetvárosi kiadásra meghirdetett lakások bérleti díja pedig öt év alatt majdnem megduplázódott, ez szintén magasabb a 83 százalékos emelkedést mutató budapesti átlagnál. 
● A lakások értéke és bérleti díja ugyan csökkenhet, ha a népszavazás nyomán éjfélkor be kell zárniuk a szórakozóhelyeknek, de a környék népszerûsége miatt a kereslet fennmaradhat, ezért komolyabb áresés nem valószínû.