Az LRQA vezérigazgatója meghatározta az öt legfontosabb trendet, amely az elmúlt 12 hónapban befolyásolta az ESG fejlődését.
Vajon hogyan fogja alakítani az ellátási lánc menedzsment pályáját a következő évben?
Az ESG politizálása
Az ESG politikai töltetű kifejezéssé vált, különösen az Egyesült Államokban, ahol az "éber kapitalizmus" elleni visszahatás miatt viták kezdődtek arról, hogy az állami nyugdíjalapokat el kell vonni az ESG-vel kapcsolatos beruházásoktól.
Ez vezetett a "zöld elhallgatáshoz", melynek során egyes vállalatok csökkentik fenntarthatósági kezdeményezéseik külső láthatóságát, még akkor is, ha továbbra is haladnak céljaik felé.
Az európai szabályozó hatóságok eközben szigorítják a zöldmosás elleni szabályozást, jelezve a konkrét intézkedések és az elszámoltathatóság felé való elmozdulást az ESG területén.
Kellő gondossággal történő végrehajtás
A szabályozási környezet fejlődik, és az ESG-teljesítmény közzétételét kötelezővé teszi, a megfelelés elmulasztása esetén pedig szankciókat szab ki.
Az EU-ban a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) jogszabályi keretet ad annak, ami korábban önkéntes gyakorlat volt a vállalkozások számára. Elődje, a német ellátási lánc átvilágításáról szóló törvény már több kiskereskedő ellen is panaszt tett mulasztások miatt.
Az Egyesült Államokban az ujgur kényszermunka megelőzéséről szóló törvény továbbra is befolyásolja a beszerzési gyakorlatot, ami a szállítások leállítását és a végrehajtás szigorítását eredményezi.
Mindezek a fejlemények hangsúlyozzák annak szükségességét, hogy a vállalati működéssel kapcsolatos lényeges kockázatokkal foglalkozni kell az üzleti teljesítmény javítása érdekében.
A kockázat megjelenése váratlan helyeken
Az ellátási láncok idei reflektorfénybe kerülése rávilágított arra, hogy az ESG kockázatok túlmutatnak a hagyományos területeken.
A közvetett beszállítók és az áruellátási láncok, amelyeket gyakran nem tartanak a hatálya alá tartozónak, hiányosságokat mutattak a felelős beszerzésben, különösen a kiszolgáltatott népességcsoportok tekintetében.
Ez rávilágított a kockázatértékeléssel kapcsolatos elavult feltételezésekre, ami további kérdéseket vet fel:
Helyesen értékeltük-e a kockázatokat? Az árnyaltabb megközelítés fontos lesz, mivel az ellátási láncok vizsgálata várhatóan fokozódik az új évben.
Az éghajlatváltozás és annak hatása az ellátási láncokra
A Scope 3 kibocsátások 2026-ig történő közzétételét előíró jogszabály arra készteti a vállalatokat, hogy számot adjanak környezeti hatásukról.
A COP 28 konferencián megállapították, hogy az éghajlatváltozás aránytalanul nagy mértékben érinti a fejlődő országokat és a kiszolgáltatott népességeket, felerősítve a meglévő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket.
Az éghajlati igazságosság felé való elmozdulás a környezetvédelmi kérdéseket polgárjogi mozgalommá változtatta, melynek középpontjában az emberek és a közösségek állnak. Az éghajlati kockázatok és az emberi jogi kockázatok közötti növekvő kapcsolat hangsúlyozza, hogy a vállalati éghajlat-változási intézkedésekben fel kell ismerni az igazságos átmenetet.
A vállalatoknak ma már az ellátási láncaikban mind a környezeti, mind a társadalmi kockázatok mérséklése érdekében kellő gondossággal kell eljárniuk.
Nyomonkövethetőség és az ellátási lánc feltérképezése
A technológiai megoldások - köztük a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás által működtetett megoldások - folyamatos elterjedése szükségessé tette a kockázatkezelési módszertan és az átvilágítás jobb harmonizációját.
A globális nyomonkövetési jegyzőkönyv ezeknek a növekvő igényeknek igyekezett megfelelni, segítve a kockázatok számon tartását annak biztosítása érdekében, hogy az ellátási láncok ne legyenek kizsákmányolóak. A protokoll számos kihívást igyekszik megoldani, többek között az összetett, átláthatatlan, változó ellátási láncokat, valamint a felfelé irányuló átláthatóság és a kellő gondosság szükségességét.
Mivel a globális vállalatok jobb és hatékonyabb technológiákat keresnek a kockázatkezelés javára, 2024-ben a szervezetek kétségtelenül az AI-algoritmusokat fogják használni a hatalmas adathalmazok elemzésére az ESG-előírásoknak való megfelelés érdekében. Ez lehetővé teszi majd a munkaügyi gyakorlatokkal, a környezeti hatásokkal és az irányítási kérdésekkel kapcsolatos kockázatok sokkal nagyobb léptékű nyomon követését és kezelését.
Összefoglalva, 2024 világszerte kulcsfontosságú évnek ígérkezik a szervezetek számára , hogy a stratégiai előrelátás mellett az innovációt is felhasználják az ellenállóbb, fenntarthatóbb és társadalmilag felelősségteljesebb ellátási láncok kiépítése érdekében.
A felelős beszerzési szakembereken soha nem volt még ekkora nyomás, hogy újragondolják az ESG-célok eléréséhez szükséges megközelítéseket. Ez azt jelenti, hogy a felelős beszerzés és az átvilágítás gyorsan változó jogszabályi és gazdasági környezetében rugalmasan kell eljárni. Az egyféle megközelítés nem bizonyult elégségesnek, és megnyitotta az utat a holisztikusabb és etikusabb megközelítés felé. Globális megbízhatósági partnerként az LRQA továbbra is támogatja a vállalatokat az átvilágítási követelmények teljesítésében.