Pár év alatt csaknem másfélszeresére emelkedett a házasságkötések száma, amely még így is kevesebb, mint ahány frigy válás vagy elhalálozás miatt megszûnt. A házasságkötések számának 2011 óta tartó emelkedése elõször 2017-ben torpant meg: a 2017 elsõ tíz hónapjában megkötött 46 061 házasság 2,5 százalékkal volt kevesebb az elõzõ év azonos idõszakában regisztráltnál. A teljes 2017-es év végleges adatai még nem szerepelnek a KSH honlapján. 

Magyarországon naponta több mint ötven pár dönt úgy, hogy kapcsolatuk már nem megmenthetõ, a legtöbb válás pedig az ünnepek utáni idõszakra tehetõ. 

A "házasságok mérlege" a tanulmány szerint azonban még mindig negatív eredményt mutat, vagyis összességében továbbra is csökken a házasságban élõk aránya. 2016-ban ismét 10 ezerrel kevesebb házasság jött létre, mint amennyi válás vagy elhalálozás miatt megszûnt. Ám ez még így is a legkedvezõbb érték az eltelt 36 évben.

2010-ig évenként háromszor ennyi volt a "deficit", vagyis 30-35 ezerrel több házasság szûnt meg, mint amennyi létrejött. A 2010-es év negatív rekordot hozott: ez volt az egyetlen év, amikor kétszer annyi házasság szûnt meg özvegyülés és válás miatt, mint amennyi újonnan létrejött.

A változás részben a növekvõ várható élettartamnak is betudható, vagyis annak, hogy kevesebben "hagyják itt" özvegyen házastársukat. A 60 éves és idõsebbek körében 2,5-szer magasabb az özvegy nõk aránya, mint a hasonló családi állapotú férfiaké.

A válások száma 2014-ben hosszú idõ óta elõször csökkent 20 ezer alá, 2016-ban az elmúlt 53 év legalacsonyabb esetszámát regisztrálták. A KSH adatai szerint a húszas éveik elején járók házassági kedve nõtt 2010 óta a legcsekélyebb mértékben. Ebben az életkorban volt hosszabb távon a legnagyobb a visszaesés a házasságkötések számában. A mostani növekedést legnagyobb részt az ennél idõsebb korosztályok növekvõ házassági kedve produkálta. Az átlagosnál nagyobb mértékben, több mint másfélszeresére a 30-as éveik elején járó nõk és férfiak házasságkötései emelkedtek. A 2010 és 2016 közötti többlet-házasságkötések túlnyomó részét, több mint 82%-át az elõször házasulók növekvõ száma eredményezte; 16-17%-kal az elváltak, 1% körüli értékkel pedig az özvegyek járultak hozzá a házasságok számának növekedéséhez.

Továbbra is általánosan jellemzõ, hogy azonos iskolai végzettségû párok kötnek egymással leggyakrabban házasságot. Ha magasabb valamelyikük iskolai végzettsége, akkor legtöbbször a nõé. 

Az alacsonyabb végzettségûek házasságkötése valamennyi végzettségi kategóriában nõtt a KSH tanulmánya szerint. Ott emelkedett a legdinamikusabban a házasságkötések száma, ahol a felek középfokú végzettségûek voltak. 2016-ban azok a házasságok váltak a leggyakoribbá, ahol mindkét fél középiskolát végzett, emellett a nyolc általánost végzett menyasszonyok és võlegények között is nagyobb mértékben nõtt a házasságkötések száma, mint a felsõfokú végzettségûek körében.