Megduplázódhat tíz év alatt a biztosítási piac
2018.02.07
Az MNB tíz éves stratégiai jövõképet fogalmazott meg a biztosítási szektor fõbb mutatóinak elemzése alapján. A jegybank hét témához – öngondoskodás, piacméret, piacszerkezet, értékesítés, költséghatékonyság, jövedelmezõség és tõkefeltöltöttség – kötõdõen határozta meg az elérhetõnek és kívánatosnak tartott célokat - a szektor stratégiai jövõképérõl szóló összefoglalót szerdán, sajtótájékoztatón mutatta be a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A vízió egymillió új öngondoskodóval, élénk verseny mellett duplázódó piacmérettel jelöli ki a szektor jövõbeni pályáját, amely így hosszú távú stabilitást, tisztességes jövedelmezõséget és megfelelõ innovációs környezetet képes biztosítani.
„A biztosítási szektor 10 éves jövõképe 7 pontban – öngondoskodási kitekintéssel” címû kiadvány, amelyben a Magyar Nemzeti Bank a biztosítási szektor egészére vonatkozólag fogalmaz meg számszerûsített stratégiai jövõképet. A jegybank ezt hét témán keresztül kvantitatív módon összegzi, amelyek egy része ideálisan 10 éven belül elérhetõ célok (1-4. pontok), a másik részük prudenciális és fogyasztóvédelmi szempontok szerint kívánatos elvárásként fogalmazódik meg (5-7. pontok), amelyek esetében az MNB a célok minél elõbbi elérését, és hosszú távú fenntartását tartja szükségesnek.

Az MNB víziója szerint 2026-ig 1 millió új ügyfél belépése lenne kívánatos a rendszeres öngondoskodási megtakarítások piacára (megtakarítási célú rendszeres díjas életbiztosítással, vagy éppen önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal), így a jelenleginél jóval szélesebb körû társadalmi lefedettségre nyílhat lehetõség. A Nyugat-Európához való felzárkózás, gyarapodó szerzõdésszám révén a következõ 10 évben megduplázódhat az öngondoskodási megtakarítások állománya, amely így meghaladhatja a GDP 10 százalékát. Ennek teljesüléséhez, azaz a társadalom számára nagyobb anyagi biztonság megteremtéséhez a mai öngondoskodási hajlandóság növelése – egyéni szinten a rendszeres havi jövedelem 3-9 százalékának e célra való megtakarítása –, s a piaci szereplõk megfelelõ értékajánlatai is szükségesek.

A biztosítási szektorban az etikus életbiztosítási szabályok (pl. TKM-limitek) mozdítják elõ a tartósan kedvezõ költségû életbiztosítások kialakítását, melyek hosszú távú fenntartása kiemelt feladat. Nem-élet ágon pedig alapvetõ cél a 85-90 százalékos bruttó kombinált mutató (költség+kárhányad) tartós fenntartása, amely egyszerre megfelelõ szolgáltatási színvonalat, és stabil mûködést biztosító marzsot eredményez. 

A gazdasági gyarapodással a biztosítási piac bruttó díjbevétele dinamikusan bõvülhet, a hazai piac méretének növekedése révén Magyarország visszakerülhet a közép-európai élmezõnybe. Tíz éven belül a díjbevételek értéke is duplázódhat, arányuk elérheti a GDP 3 százalékát, amihez a biztosítási piac 8 százalékos átlagos éves bõvülése szükséges. A jelenlegi bõ 6 százalékos növekedés és a tartósan kedvezõ makrogazdasági körülmények mellett ez teljesíthetõ kihívás a piaci szereplõknek.

Az MNB víziója szerint a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a piaci verseny tovább erõsödhet, s az öt legnagyobb hazai biztosító piaci részesedése a mai 60-ról 55 százalék alá csökkenhet a következõ tíz évben. Versenyelõnyt jelenthet a jövõben egy biztosítónak, ha megfelelõ – költséghatékony és a fogyasztók által is kedvelt – értékesítési csatornát választ. Az innovatív eladási csatornák (bankbiztosítás, online és direkt közvetítés) aránya a 2016 végi 37-rõl a következõ évtizedben 50 százalék fölé nõhet a hagyományos ügynöki értékesítés rovására. Jegybanki számítás szerint a 20-30 százalékos költséghányaddal mûködõ piaci szereplõk számíthatnak hosszú távon (üzletágtól is függõen) mérethatékonynak, s kerülhetnek elõnybe versenytársaikhoz képest.
A biztosítók számára szektorszinten tartósan 10-15 százalékos sajáttõke-arányos nyereség érhetõ el úgy, hogy az tisztességes (a társadalom részérõl is elfogadható, a bizalmat erõsítõ) és versenyképes módon ad megfelelõ megtérülést. E fair jövedelmezõségi keretek közt a befektetett tõke hat-tíz év alatt térül meg, ami vonzó akár a külföldi szektorokhoz képest is. A hazai biztosítási piac így stabil befektetési célpontként lenne fejleszthetõ, a tartós jövedelmezõség pedig szavatolja a jó tõkefeltöltöttséget. Az MNB azt várja, hogy a volatilitási tõkepufferrõl szóló ajánlása alapján a biztosítók stabilan 150 százalék feletti tõkeszintet tartanak, ami a biztonságos, prudens mûködés alapja.

A stratégiai jövõképben elemzett feltevések megvalósulása esetén a fentebb megfogalmazott célok elérhetõk. Az erõteljes bõvülés lehetséges, ennek alapjai és építõkövei megvannak, így a feltételek is adottak. Ezzel Magyarország fejlettségi szintjéhez és teljesítõképességéhez illeszkedõ biztosítási szektor jöhet létre itthon, amely a piac valamennyi résztvevõje – ügyfelek, biztosítók, tulajdonosok – számára kölcsönös elõnyöket nyújt.

A fogyasztói érdekek fokozott figyelembevétele, a magas ügyfélértékkel bíró, átlátható, kedvezõ költségszerkezetû biztosítások a kifejezett anyagi elõnyökön túl tovább építik a bizalmat, elõmozdítják az öngondoskodás társadalmi szerepének betöltését. Ha a dinamikus növekedés fenntartható módon valósul meg, a felépülõ egészséges állományok szavatolják a hosszú távú üzletépítést. A tisztességes és versenyképes jövedelmezõség megfelelõ megtérülést ad a tulajdonosoknak. Ezzel a biztosítási szektorba befektetett tõke itt tartható, a piaci innovációt elõsegítõen hasznosul, s jó választási lehetõséget jelent a tulajdonosok befektetési döntéseinél.