Budapesten és a nagyobb városokban a tömegközlekedési megállóhelyek fenntartása általában a közlekedési vállalat feladatkörébe tartozik. Míg az utak takarítása az egyes önkormányzatok feladata, addig a járdák tisztítása az érintett tulajdonosok, társasházak felelõssége.

Az elõzõekbõl látszik, hogy igen átláthatatlan, éppen kinek a feladata az érintett szakasz kezelése. Éppen ezért célszerû a kárigény bejelentését az önkormányzatoknál vagy a fõvárosnál kezdeni, ha pedig megállóban történt a baleset, akkor azt a tömegközlekedési vállalatnál megtenni. A károsultnak azt kell bizonyítania, hogy a káresemény hol és milyen körülmények között következett be, az kinek a jogellenes magatartása következtében történt, valamint hogy mekkora kára keletkezett. Ennek bizonyítására alkalmas eszköz a tanúnyilatkozat és a fotó is. Ezért lényeges, hogy amennyiben a baleset idõpontjában és helyszínén megoldható, akkor célszerû tanúk nyilatkozatát beszerezni, egyben akár mobiltelefonnal az érintett helyszínrõl felvételt készíteni.

A károsultnak azt is bizonyítania kell, hogy pontosan milyen káresemény következett be, és ezzel kapcsolatosan milyen kárigénye keletkezett. Ha valamilyen sérülést szenvedett el a károsult, akkor ennek igazolására szolgál az orvosi dokumentáció.

A kárigény összegszerûsítése azonban már összetettebb kérdés. Ugyanis itt szóba jöhet például egy aktív munkavállaló esetén a fekvõbeteg-ellátás (például fekvõgipsz vagy kórházi kezelés) miatt, a munkabére és a táppénz összege közötti különbözeti összeg érvényesítése vagy egyéb, más kár. Ha súlyos, hosszú gyógytartamú, esetleg maradandó sérülés következik be, akkor az sem kizárt, hogy sérelemdíjat követeljen a károsult.

A fentiektõl függetlenül, az a személy, aki esetleg rendelkezik balesetbiztosítási szerzõdéssel, az a biztosítója terhére jelenthet be a történtek miatt szolgáltatási igényt. A biztosító társaság ekkor a biztosítási szerzõdés tartalma, feltételei szerint, az ott meghatározott biztosítási összeg erejéig köteles helytállni.