A ENSZ Nemzetközi Erőforrás-panelének kiemelt jelentése hangsúlyozza, hogy a természeti erőforrások használata világszerte 60 százalékkal fog növekedni 2060-ig.

A nyersanyagfogyasztás világszerte már most négyszer nagyobb, mint 1970-ben volt, és további bővülése katasztrofális következményekkel járhat a környezetre és az éghajlatra nézve - áll az elemzésben.

A növekedés - amelyet az urbanizáció, az iparosodás és a robbanásszerűen növekvő népesség okoz - felelős a szárazföldi biodiverzitás csökkenésének és a vízhiánynak a 90 százalékáért világszerte, a globális felmelegedés okozta hatások 60 százalékáért és a légszennyezés okozta hatások 40 százalékáért - számolt be a The Guardian.

A technoszféra - az ember alkotta termékek összessége, a repülőterektől a Zimmer-keretekig - már most nehezebb, mint a bioszféra. A 2020-as évektől kezdve az emberiség kiterjesztett testének súlya meghaladja a földi élet egészének súlyát. Ennek az anyagmennyiségnek a termelése nagyban hozzájárul a globális felmelegedéshez és az óceánok elsavasodásához, valamint a növények és állatok gyorsan gyorsuló kihalásához - írta Gareth Dale, a londoni Brunel Egyetem társadalom- és politikatudományi tanszékének docense a The Conversation című lapban.

Az olyan anyagok, mint a beton és a fém előállításához használt természeti erőforrások kitermelése kibillenti a Föld ökoszisztémáit az egyensúlyából. Nagy területeket csatolnak el a bányászathoz kapcsolódó szállításhoz és kitermeléshez, amelynek energiafogyasztása az 1970-es évek óta háromszorosára nőtt. Ahogy az anyagok iránti kereslet tovább nő, egyre több energiára van szükség az egyre mélyebb és távolibb bányatelepeken történő kitermeléshez.

A megújuló energiára való áttéréshez is kritikus nyersanyagokra van szükség. Egy szélturbinához kilencszer annyi ásványi anyagra lehet szükség, mint egy átlagos gáztüzelésű erőműhöz, egy tipikus elektromos jármű pedig hatszor-tízszer annyi ásványi anyagot tartalmaz, mint a fosszilis tüzelőanyaggal működő járművek - áll az ENSZ jelentésében.

Ez azonban nem egyenlő azzal, hogy a megújuló energiaforrásokra épülő gazdaság több anyagot használna fel, mint a fosszilis tüzelőanyagokra épülő gazdaság.

"Az energiaátalakítási technológiák ásványi anyagigénye miatti energiafogyasztás eltörpül ahhoz képest, ami a gazdaság többi részének ásványi anyagigényéből adódik" - írta Dale a The Conversation című lapban. "Ennek ellenére az energetikai átmenet ásványi anyagigénye táplálja a bányászati boomot olyan ágazatokban, mint a réz és a lítium. A bányászatnak meg kell változnia ahhoz, hogy csökkenteni tudja környezeti hatását."

Dale szerint növelni lehet a hulladék ásványi anyagok visszanyerését, és a háztartási elektronikai hulladékok újrahasznosítását.

"A gyakorlatban azonban a másodlagos anyagok felhasználása az újonnan kitermeltekhez képest csökken" - írta Dale. "Az ásványi anyagok újrafeldolgozásból történő visszanyerésének aránya továbbra is alacsony. Egy másik, 60 fémet vizsgáló ENSZ-tanulmány szerint a legtöbb fém újrahasznosítási aránya egy százalék alatt van."

"Ahogy a környezeti válság mértéke egyre ijesztőbbé válik, még a mérsékelt hangok is felismerték, hogy bizonyos ágazatokat, például a hajózást és a repülést a következő 20-30 évben gyakorlatilag nullára kell csökkenteni" - mondta Dale.

"A terepjárókat gyártó gyárak például gyárthatnának napelemeket" - mondta Hickel, amint arról a The Conversation beszámolt. "Azok a mérnökök, akik jelenleg magánrepülőket fejlesztenek, ehelyett hatékonyabb vonatok és szélturbinák innovációján dolgozhatnának" - tette hozzá.