Az elõzetes adatok szerint 2017-ben a születések száma 1,6%-kal elmaradt a 2016. évitõl, a halálozásoké pedig - az év eleji jelentõs, a tetõzõ influenzajárvánnyal is összefüggõ halálozási növekmény miatt - 3,7%-kal meghaladta azt. Ennek következtében a természetes fogyás 40 100 fõ volt, 6110-zel több, mint egy évvel korábban. A 40 100 fõs népességfogyás az utóbbi hat év legmagasabb adata, csak 2015-ben láttunk még 40 ezret kissé meghaladó számot. Az okok hasonlóak: ahogy 2017-ben, úgy 2015-ben is az influenzajárvány magas halálozási adatai járultak hozzá leginkább az erõs népességfogyáshoz.
A hosszabb távú demográfiai kilátásokat illetõen sokkal inkább óvatosságra int a születésszám növekedésének megtorpanása. 2015-2016-ban emelkedni tudott a születések száma, tavaly azonban némi meglepetésre visszaesett. Ezt magyarázhatja a szülõképes korú nõk számának csökkenése. Errõl pontosabbat majd akkor tudhatunk, amikor a KSH közzéteszi a tavalyi teljes termékenységi rátát. Amennyiben ebben is megállt a növekedés (2011 és 2016 között 1,23-ról 1,49-re nõtt a mutató), akkor mondhatjuk ki egyértelmûen, hogy megállt a gyerekvállalási kedv lassú növekedése.
Decemberben ugyanakkor emelkedett a születésszám, a szezonálisan kiigazított adatok szerint másfél éves mélypontról történt némi emelkedés. Összességében a kormányzati erõfeszítések alapján a gyerekvállalási kedv tartós növekedésére kellene számítanunk, de látható, hogy ezek ellenére is nagyon lassú és bizonytalan a folyamat, 2017 eddig ismert adatai szerint az elmúlt évben nem történt elõrelépés.