Az, hogy eszközeink okosabbak, mint mi magunk, ez ma már nem újdonság. Okostelefonunk nélkül egy lépést sem teszünk, karunkon okosóra figyelmeztet, ha elkésnénk valahonnan. Ami újdonságnak számít (persze csak idehaza, és már egyáltalán nem sokáig), az az, hogy okoseszközök figyelnek az egészségünkre is. Hogy csak a legabszurdabbakat említsük: okosvillából kétféle is van a piacon: az egyik azt figyeli, hogy mit és milyen gyorsan eszünk, és villog, rezeg, sípol, ha nem rendesen. A másikat a túlzott sófogyasztás ellen fejlesztették ki a japánok. Ez apró áramütéssel stimulálja a sós ízt a szánkban. A Wessyl nevû okospohár (ilyen is van) szenzora minden beletöltött italt felismer. Nemcsak azt mondja meg, hogy sört töltöttél bele, hanem azt is, hogy milyet. A lényege persze az, hogy megmondja, mikor és mennyit érdemes inni, nem ittunk-e túl keveset vagy túl sokat. Létezik okosmérleg, amely testsúlyt, testtömegindexet és testzsírszázalékot mér.

Magyarországon ezek az eszközök még nem kaphatók (persze interneten bármit be lehet szerezni), de nagyobb tétben mernénk fogadni, hogy ez az állapot csak átmeneti. Ami viszont már jelen van, az az okoskarkötõk széles palettája. Ezek leginkább pulzust, elégetett kalóriákat, alvásciklust mérnek. Az igazán jók már tanácsokat is adnak, figyelmeztetnek, ha például túl sokat ücsörgünk. De van olyan karkötõ is, amely az érzelmeinket figyeli. A Feel nevûvel a nap végén látni fogjuk, hogy mikor voltunk nyugodtak vagy stresszesek.

És vannak már saját fejlesztéseink, amelyek most ostromolják a piacot. Közülük a legismertebb talán a WIWE nevû, bankkártya méretû, mobil EKG-készülék, amely a betegségmegelõzést és az egészségmegõrzést támogatja. Bár elsõsorban nekünk, potenciális betegeknek szánják, ma már orvosi egyetemek, kardiológusok, belgyógyászok, háziorvosok is használják szûrõvizsgálatokhoz. A teszt, amelynek során csak két kézbe kell fogni a kütyüt, körülbelül egy percig tart. Ezalatt regisztrálja a szívritmust, az EKG-t, és véroxigénszintet is mér. Okostelefonnal kommunikál, a szoftver azonnal kiértékeli az eredményeket, és közérthetõ módon jelzi, ha valamelyik érték nem stimmel.

A vizsgálati eredményt közérthetõ formában adja át a felhasználónak, aki ez alapján könnyebben eldöntheti, érdemes-e orvoshoz fordulnia. Ráadásul az orvosnak könnyebb dolga van – akár hetekre visszamenõleg látja, hogyan mûködött a beteg szíve. „A szív- és érrendszeri megbetegedések a vezetõ halálok a világon. Ritmuszavarban a népesség 3 százaléka érintett, sokan nem is tudnak róla, pedig 4-bõl 3 halál megelõzhetõ lenne rendszeres EKG-szûréssel.

"A WIWE korai stádiumban mutatja ki az eltéréseket” – mondta lapnak Szabó Éva, az eszközt kifejlesztõ Sanatmetal diagnosztika divíziójának igazgatója, aki szerint a WIWE nagyon jól alkalmazható elõszûrésekre, a páciensek távoli megfigyelésére, mivel bárhol, bármikor dokumentálja a szív problémáit, így észszerûsíti a beteg-orvos találkozók számát. „Gyakran halljuk, hogy akár évekbe is telhet, amíg a hagyományos EKG- és holter- (24 órás EKG) vizsgálatokkal azonosítani tud az orvos egy ritmuszavart, mivel a tünet elmúlhat addigra, amikor a beteget meg tudják vizsgálni. Ez megelõzhetõ, ha akkor tud a páciens mérni, amikor érzi, hogy baj van” – érzékelteti Szabó Éva, hogyan segítheti egy ilyen eszköz a problémák korai felismerését és az egészségügyi ellátást. Az igazgató szerint a kütyü egyre népszerûbb az orvosok körében. A Magyar Kardiológus Társaság például a napokban pályázatot hirdetett a kardiológiai szakrendelések és szakambulanciák részére, amelyek 60 darab WIWE eszközre és 15 táblagépre pályázhatnak március közepéig.

Hasonlóan sikeres lehet a jövõben a szintén magyarok által fejlesztett MAP Health Watch, egy egészségfigyelõ okosóra, amely folyamatosan figyeli viselõje bizonyos értékeit – EKG-t, mozgást, a bõrfelület hõmérsékletét, egy algoritmus alapján a vérnyomást –, és ha bajt észlel, vagy a viselõje megnyom rajta egy pánikgombot, automatikusan jelez majd a MAP orvoscsapatának. Az órára egyelõre elõrendeléseket vesznek fel, a fejlesztésben a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem szakemberei is részt vesznek. Az eszköz a beépített szenzorok segítségével képes lesz jelezni az infarktust és a stroke-ot is, de egy esetleges elesést, közlekedési balesetet is érzékelni fog a benne lévõ mozgásérzékelõvel. Amennyiben a felhasználó köt egyfajta elõfizetést, ilyenkor egy orvos ránéz az adatokra, és riasztja a hozzátartozókat, sõt amennyiben szükséges, a mentõket is. 

Vannak, akik számára a személyes kapcsolat még akkor is fontos, ha az orvos vagy más szakember fizikailag nincs a közelben. Nekik jelenthet segítséget az egyre népszerûbb webkamerás orvoslás. Ebben az esetben az orvos a világ bármely pontjáról értékelheti a beteg leleteit, konzultálhat a kezelésekrõl, tanácsokat adhat, sõt akár vizsgálhat is. Az egyre nagyobb felbontású mobilkamerák számára ma már az sem lehetetlen, hogy akár a legkisebb bõrelváltozásokat is észlelje és értékelje a vonal másik végén ülõ orvos. 

Az egyik legnagyobb potenciál azonban a távoli „személyes” kapcsolattal a lelki egészségmegõrzésben lehet. A telefonos lelkisegély-vonalaknál hatékonyabb, ha a beteggel kapcsolatban álló szakember valódi szemkontaktust létesíthet a beteggel.

Ezek az eszközök önmagukban is érdekesek, de leginkább akkor értékelhetjük õket, ha tudjuk: alapjaiban változtatják meg az egészségbiztosítási piacot. Magyarán: használatukkal olcsóbban köthetünk majd különbözõ biztosításokat.

A Sureify biztosítótársaság ügyfelei gyakorlatilag fekete dobozként mûködõ karkötõt viselnek. Ez szinte minden létfontosságú adatot összegyûjt a használójáról. A biztosító ezeket értékelve dönt az éves biztosítási díjról. A világban számos biztosítótársaság használja és finanszírozza ezeknek az eszközöknek, alkalmazásoknak a beszerzését. Mégpedig azért, mert ezek által sokkal több adathoz jut az ügyfelekrõl és a potenciális ügyfelekrõl. Márpedig az adat – pénzt ér. 

Az úgynevezett insurtech ipar (biztosítási technológia) arra számít, hogy a jövõben gyarapodni fog ez az adatmennyiség. A dél-afrikai Discovery Biztosító genomvizsgálatot fog ajánlani a klienseinek, hogy a rák kialakulására való hajlamot még azelõtt ismerjék, hogy a kór megjelenne. A biztosító abban bízik, hogy az ügyféllel közös munka során megelõzhetik a súlyos egészségügyi problémák kialakulását. Az adatok és a szenzorok lehetõvé teszik, hogy a biztosítók pontosabban becsüljék meg a lehetséges veszteségeket. Ezek segítségével ki lehet szûrni a veszélyesen vezetõ ügyfeleket, a meghibásodás elõtt álló berendezéseket vagy a közelgõ egészségügyi problémákat.

Kutatók szerint a kütyük fejlettségi szintje évrõl évre nõ majd, és el fogja érni azt a szintet, amikor egy orvosnak ugyanannyi információja lesz az egészségi állapotunkról, mint nekünk.

Idehaza a biztosítók és a biztosítással foglalkozó orvosok egyelõre óvatosan nyúlnak ezekhez az eszközökhöz. Álláspontjuk szerint az ezekbõl nyerhetõ adatok nem minden esetben bizonyíthatók, és fõleg: nem váltják ki a számukra fontos szûrõvizsgálatokat.

„Ahogy a magyar piac többi szereplõje, mi is elsõsorban prevenciós és marketingeszközként használjuk ezeket a kütyüket és applikációkat – mondta a Vasárnapi Híreknek Zsolnay Judit, a MetLife Biztosító vezérigazgatója. 

„Az egyéni kockázatokat a jelenlegi technológiai környezetben nem tudjuk figyelembe venni az árazásnál – mondja a vezérigazgató. – A jövõben azonban nem tartom kizártnak, hogy egy nagyon alapos elõzetes szûrõvizsgálat után ezeket az eszközöket is be tudjuk csatornázni a hivatalos orvosi hálózatokba. Ez azt jelenti, hogy ha ezek a kütyük a mostaninál megbízhatóbbak és professzionálisabbak lesznek, kiválthatnak bizonyos orvosi szûrõvizsgálatokat, ami olcsóbbá teszi az egészségügyi ellátást. Ez pedig hatással lehet majd a mi tevékenységünkre is.”

Aki már próbált megbízható orvoshoz jutni a magyar egészségügy útvesztõjében, az értékeli igazán a fejlesztések másik irányát: az orvoskeresõ alkalmazásokat. Ezek nagyon hasonlítanak a szállás- vagy éttermiszolgáltatás-keresõkhöz, amennyiben megmutatják a lehetõségeket (szabad helyek az adott területen), az árakat, a kompetenciákat és az eddigi értékeléseket.

Néhány cég évekkel ezelõtt indította el orvoskeresõ alkalmazását. A két legnagyobb ma a foglaljorvost. hu és az ismertorvos.hu. Mindkét rendszer lényege, hogy a beteg minél elõbb találjon az állapotának, igényeinek megfelelõ szakembert, méghozzá a lakóhelyéhez legközelebb.

Az adatbázist a szolgáltatásokat már igénybe vett páciensek értékelései egészítik ki. A lehetõ legegyszerûbb módon: ugyanúgy 1-5 csillaggal értékelhetjük a szakembereket, ahogy egy éttermet vagy egy applikációt. Az orvosok (terapeuták, asszisztensek és más szakemberek) neve mellett általában a szolgáltatás árát is feltüntetik, így nem veszünk zsákbamacskát.