A lakáshitelek kamatfelára továbbra is magas régiós összevetésben, a hitelkereslet visszaesésének pedig nem látszódnak a jelei.

A vállalati hitelállomány bõvülése jelentõs részben nagy, egyedi hitelügyleteknek is köszönhetõ, de a nagyvállalatinál is dinamikusabb volt a kkv-hitelek bõvülése. 30%-kal nõtt az új vállalati hitelszerzõdések volumene éves összevetésben. A Növekedési Hitelprogram március végi kivezetésével kapcsolatos félelmek nem igazolódtak: nem történt elmozdulás a rövid hitelek felé.

2017 negyedik negyedévében a nagyvállalatok és a kkv-k esetében is tovább enyhültek a hitelfeltételek, az üzleti célú ingatlanra nyújtott hitelek esetében viszont nem történt az elmúlt negyedévekben érdemi változás, a bankok ehhez továbbra is nagyon konzervatívan állnak, csak 4-5 nagybank finanszíroz itt aktívan. 

Elõre tekintve: nettó 20%-nyi arányban a kkv-k esetében jeleztek elõre további enyhítést a bankok, a nagyobb vállalatoknál ez kevésbé lesz jellemzõ. Fõként az erõs verseny hatására enyhítenek a bankok. A bankok nagy része továbbra is úgy látja, hogy a hitelkereslet növekedése a közeljövõben is fennmaradhat.

A vállalati hitelezés látványos bõvülését segítette, hogy a vállalást tevõ 16 bank mindegyike teljesítette vállalását tavaly a Piaci Hitelprogramban. Összességében 250 százalékos arányban teljesültek a bankok vállalásai a hitelállomány növelésére vonatkozóan.

A háztartások hitelállományának 2,7%-os növekedése elsõsorban az új kihelyezések 41%-os növekedésének, azon belül is a nagyobb összegû lakáshitelek növekedésének köszönhetõ. Egyébként a lakáshitelek 39%-kal bõvültek, ami a 2008-as szint háromnegyedét jelenti, az MNB szerint azonban sokkal egészségesebb szerkezetû az akkorinál.

Folyamatosan nõ a fixált hitelek aránya, amihez a fogyasztóbarát lakáshitelek is hozzájárulnak. A negyedik negyedévben a fogyasztóbarát lakáshitelek 13%-ot tettek ki az új lakáshiteleken belül, és 23%-ot a fixált hiteleken belül, decemberben ez utóbbi szám már 40%-ra emelkedett.

A bankok nem enyhítettek 2017 végén a lakáshitelek feltételein, szemben a fogyasztási hitelekkel. Ugyanakkor a bankok csaknem 20%-a mindkét szegmensben a hitelfeltételek enyhítését jelezte elõre a következõ negyedévekre. A bankok az MNB-nek adott válaszok alapján úgy látják, messze nem ért véget a lakossági hitelek, különösen a lakáshitelek iránti kereslet bõvülése.

Az MNB szerint a kombinált hitelfelvétel növekvõ tendenciáját az emelkedõ lakásárak indokolhatják, és nõ azok aránya (a legfrissebb adatok szerint 12%), akik a lakáshitel felvételét követõen egy éven belül fogyasztási hitelt is felvesznek, valószínûleg szintén a lakáshoz kapcsolódó valamilyen célra. A fogyasztási hitelt felvevõk 30%-a úgy vesz fel fogyasztási hitelt, hogy egy korábbi fogyasztási hitele még nincs lezárva, ez az arány a pénzügyi vállalkozások esetében még magasabb.