A kormány azonban eddig hajthatatlannak bizonyult, a zárt kapukat azzal indokolják, hogy a bevándorlással nem szeretnék felborítani a jelenlegi társadalmi rendet. Márpedig ahogy a CNBC is emlékeztet, a munkára fogható emberek hiánya csökkenti a belsõ fogyasztást, és deflációs hatást generál.

Japán átmeneti migránsokat akar, de a letelepedõ bevándorlóktól teljesen elzárkózik. Átmenetileg befogadnak olyan munkásokat, akik az alacsony hozzáadott értéket termelõ szektorokban enyhítik a hiányt, azt azonban egyáltalán nem akarják, hogy ezek az emberek tartósan az országban maradjanak. A japánok állítólag a német vendégmunkás-programok elemzése után jutottak erre az eredményre, és részben attól is tartanak, hogy a közbiztonság romlik a bevándorlók miatt, illetve megerõsödik az országban a bevándorlókkal szembeni félelem.

Abe Sinzó miniszterelnök nemrég azt mondta, nyitott arra, hogy több külföldi jöjjön az országba, de a munkavállalásuk maximális idejét meg akarja határozni, és szó sem lehet arról, hogy a családtagok is automatikusan kövessék a dolgozókat - mondta. A külföldrõl származó munkások száma egyébként 2,38 millió fõre ugrott, a letelepedésük elõtt azonban továbbra is nagyon szigorú bürokratikus akadályok vannak, egyes engedélyek megszerzéséhez például japán nyelvtudást várnak el.

Tavaly 20 ezren adtak be menedékkérelmet Japánban, ám közülük csak húszan kapták meg a státuszt. Egy évvel korábban sem volt jobb az arány, akkor 28 fõt engedtek be az egyébként 127 millió lakosú országba.

A kormány abban bízik, hogy a fejlett informatikával, a mesterséges intelligenciával és a robotokkal végsõ soron orvosolni tudja a munkaerõhiányt. A szakértõk azonban sokkal pesszimistábbak, szerintük a probléma olyan mértékû, hogy a robotokkal legfeljebb enyhíteni lehet a helyzeten, a megoldást azonban ez biztosan nem hozza meg. A másik irány a nem dolgozó nõk és a nyugdíjasok integrálása lenne a munkaerõpiacra, de egyelõre ez sem megy elég hatékonyan.