Európa legtöbb nagyvárosában az elmúlt évtizedekben növekedett a lakosok száma. Ezek közül csak néhány kivétel van, ám Budapest éppen ezek közöttük szerepel, sõt, arányait tekintve Magyarország fõvárosa, a görög, illetve a román fõvárossal holtversenyben a legnagyobb mértékben fogyó nagyváros Európában - írja a Pénzcentrum.Az ENSZ adatait felhasználva a Datawrapper készített egy átfogó elemzést a világ leggyorsabban növekvõ városairól a 2000 és 2016 közötti idõszakot áttekintve. Interaktív térképükön 500, egymillió fölötti lakosú város szerepel.
Európában hazánk fõvárosában csökkent legnagyobb arányban a lakosság száma 2000 és 2016 között. A csökkenés mértéke 0,3 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy 16 év leforgása alatt 100 000 emberrel él kevesebb a magyar fõvárosban, pontosabban 1,8 millióról 1,7 millióra csökkent a lakosságszám. Ugyanekkorra arányú csökkenés csupán két további európai városban volt megfigyelhetõ, az egyik Athén a másik pedig Bukarest.
Európai léptékben egyébként csupán 6 nagyváros van, ahol csökkent a lakosság, a többi (több mint harminc) nagyvárosban mindenhol növekedés volt tapasztalható. Arányaiban és/vagy lélekszámban a legnagyobb népességnövekedés Párizsban, Londonban, Madridban, West Yorkshirben, Oslóban és Stockholmban volt tapasztalható.
Párizsban és Madridban több mint egymillió emberrel éltek többen 2016-ban, mint 2000-ben, Londonban pedig ez a szám majdnem kétmillió volt. Arányaiban sorrendben 0,7, 1,4, illetve 1,2 százalékos volt a növekedés. Ugyancsak magas, arányait tekintve 1,6 százalékos volt a népesség-növekedés West Yorkshirben is, de ami még szembetûnõbb, hogy Norvégia és Svédország fõvárosai is több mint 1 százalékkal növekedtek 16 év leforgása alatt. Elõbbi rekord magas 1,6, utóbbi pedig 1,4 százalékkal.