Az egyéb munkajövedelem növekedési üteme 7,6 százalékos volt, miközben a keresetek emelkedése megközelítette a 13 százalékot tavaly, azaz csökkent az egyéb munkajövedelem aránya a teljes munkajövedelmen belül. Az egyéb munkajövedelem egy fõre jutó nagysága tekintetében az ágazati különbségek nagyobbak, mint a kereseteknél. A villamosenergia-, gáz-, gõzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban dolgozók egyéb munkajövedelmének értéke havi átlagban mintegy 30 ezer forint volt, míg a humán-egészségügyi, szociális ellátásban alig több, mint 5 ezer forintot tett ki.

Tavaly a versenyszféra legalább ötfõs vállalkozásainál alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 11,6 százalékkal, 309 ezer forintra emelkedett. Az átlagot meghaladóan nõttek a keresetek az ingatlanügyletek és a víz- és hulladékgazdálkodás ágakban (17,6, illetve 15 százalék). Ez utóbbihoz hozzájárult az állami vállalatoknál megkötött béregyezség, ami 13-14 százalékos keresetemelést jelentett. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 14,2 százalékos keresetnövekedésében részben a minimálbér-emelés, részben az ágazat növekvõ munkaerõgondjai miatti bérfejlesztés játszott szerepet.

Átlag feletti (14,3 százalék) keresetnövekedési ütem jellemezte az adminisztratív és szolgáltatási tevékenységet is. A foglalkoztatás szempontjából legnagyobb súlyú ágazatokban – így a feldolgozóiparban, a kereskedelemben és a gépjármûjavításban – a keresetnövekedés üteme az átlagoshoz állt közel.

Jóval átlag alatt nõttek a bérek az információ és kommunikáció (6,5 százalék), valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenység (8,2 százalék) ágazatban, ahol egyébként kiugróan magas a havi kereseti átlag (510,7, illetve 561,6 ezer forint). A minimálbér-emelés hatását jelzi, hogy a feldolgozóiparon belül a legalacsonyabb átlagkeresetû területen, a textília-, ruházati, bõr- és bõrtermékgyártásban volt a legnagyobb arányú (16,3 százalékos) a keresetnövekedés mértéke.