A 2008-2008-es gazdasági és pénzügyi válságból való kezdeti, ígéretesen induló kilábalás után, 2011-ben súlyos gazdasági turbulencia tért vissza Európába. Néhány tagállam – Görögország, Írország és Portugália – arra kényszerült, hogy segítséget kérjen az EU-tól, valamint az IMF-tõl, miközben más tagországok nehéz és népszerûtlen megszorító intézkedéseket vezettek be adósságállományuk megfékezésére.

Az Európa 2020 stratégia céljai közé tartozik többek között az EU átlagos foglalkoztatási rátájának 75%-ra emelése, 20 millió szegénységben élõ, vagy szegénység által fenyegetett állampolgár felkarolása, és a társadalmi kirekesztés megszûntetése. Bár a gazdasági válság miatt ezek a célok még nagyobb kihívást jelentenek, az EU koordinációs erõfeszítéseinek, és az Európai Foglalkoztatási Stratégiának köszönhetõen létrejöhet az a keret, amelyben a kormányok minimalizálni tudják a gazdasági visszaesés által okozott károkat.

Annak ellenére, hogy már most is 23 millió a munkanélküliek száma az EU-ban, a munkaadók egy része még mindig munkaerõ-felvétellel kapcsolatos problémákkal küzd, különösen a magas képzettséget igénylõ állások esetén. Manapság még inkább elengedhetetlennek tûnik annak biztosítása, hogy az álláskeresõk megfelelõ készségekkel rendelkezzenek a jelenlegi és jövõbeli munkaerõ-piaci igények kielégítéséhez. Éppen azért állnak rendelkezésre uniós források a tagállamok számára, dolgozói képzések és átképzések támogatására.

A gazdasági válság munkahelyekre, és foglalkoztatási kilátásokra gyakorolt hatását hivatott felmérni az Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Összetartozás Fõigazgatóságának megbízására elkészített Eurobarométer tanulmánya. Elsõsorban az európaiak foglalkoztatással és annak rugalmasságával-biztonságával – idegen szóval flexicurity – kapcsolatos hozzáállását vizsgálja, melybõl az is kiderül, mennyire bíznak az európaiak munkájuk megtartásában a következõ néhány hónapban, illetve évben.

A felmérés arra is választ keres, hogy miként reagálnak az európaiak, ha elveszítik állásukat, mennyiben tekintik a saját vállalkozás alapítását megoldásnak ebben a helyzetben, illetve arra is, hogy mire kell összpontosítaniuk a munkakeresõknek annak érdekében, hogy ismét visszatérhessenek a munka világába.

2009-hez képest optimisták vagyunk

A jelenleg munkával rendelkezõ európai válaszadók túlnyomó többsége (82%) biztos abban, hogy a következõ hónapokban meg fogja tudni tartani az állását. Mindössze 15% válaszolta azt, hogy nem igazán érzi biztosnak állását, 4% pedig egyáltalán nem bízik ebben. Összességében az emberek a mostani felmérés során valamivel pozitívabb válaszokat adtak erre a kérdésre, mint 2009-ben, amikor mindössze 37% volt nagyon magabiztos.

Az EU-15 állampolgárai az átlagosnál nagyobb bizalommal tekintenek a jövõbe: 46%-uk vallotta nagyon magabiztosnak magát a munkahely megtartási képességeit illetõen, miközben a 12 másik tagállam polgárai közül mindössze 31%. A legpozitívabb válaszokat a svédek (95%), dánok (92%), németek (91%) és finnek (91%) adták. Görögország az egyedüli tagállam, ahol a válaszadók többsége (54%) nem bízik abban, hogy a következõ hónapokban is lesz állása. Ami hazánkat illeti, a magyarok 66%-a tekinthetõ összességében magabiztosnak a közeljövõt illetõen, miközben minden tízedik alkalmazott attól fél itthon, hogy hónapokon belül elveszítheti állását.

Azt is megkérdezték a jelenleg állással rendelkezõktõl, hogy miként keresnének új állást, ha kirúgnák õket, illetve mennyiben keresnének az elõzõtõl eltérõ munkát, esetleg alapítanának-e saját vállalkozást.

Az európai válaszadók közel fele (48%) ugyanazon szakmában és településen pályázna, mindössze másik munkáltatónál, alig több mint egyharmaduk (35%) válaszolta azt, hogy szakmát nem váltana, de helyet igen. 21% pályázna teljesen másfajta munkára, ugyanazon településen, több mint minden tízedik válaszadó pedig hajlandó lenne helyet és szakmát is váltani az új munka reményében.

Ami a vállalkozási kedvet illeti, 12% indítana vállalkozást alkalmazottak nélkül, 3% pedig saját vállalkozás elindítására törekedne, méghozzá alkalmazottakat felvéve.

Jelentõs eltérés hazánkat tekintve egyedül a saját vállalkozás elindítására mutatkozó hajlandóságban van: míg az európaiak közül általában minden tízedik hajlandó lenne önálló vállalkozást beindítani, addig itthon mindössze 5%-os ez az arány.

A válaszadóktól azt is megkérdezték, hogy mit gondolnak, mi az a két legfontosabb tulajdonság, mellyel manapság mindenképp rendelkezni kell ahhoz, hogy könnyedén munkát találjanak. Az európaiak többsége szerint a szakmai tapasztalatot (54%) és a képzettségi szintet (51%) kell kihangsúlyozni, míg az alkalmazkodóképességet csak alig több mint harmaduk (35%) emelte ki. Csak a válaszadók 19%-a gondolja úgy, hogy álláskeresésnél a számítógépes ismereteket ki kellene emelni, míg a nyelvtudást (17%) ennél is kevesebben említették. A külföldi munkavállalásra való hajlandóság kihangsúlyozása csak 5% szerint döntõ fontosságú.

16 tagállamban több válaszadó említette a szakmai tapasztalatot bármely más tulajdonságnál: a franciák 69%-a, a portugálok 66%-a emelte ki ezt a választ, szemben például máltaiakkal (37%), a dánokkal (42%) és az írekkel (42%), akik jóval kisebb jelentõséget tulajdonítanak ezen tulajdonságnak.

A magyarok nagyobb hangsúlyt helyeznének a szakmai tapasztalatra, mint a képzettségük, illetve alkalmazkodóképességük kihangsúlyozására. További lényeges eltérés leginkább a nyelvismeret kihangsúlyozásánál tapasztalható, amely képesség a magyarok körében nagyobb értéket képvisel a felmérés szerint.

A jelenlegi Eurobarometer felmérésben több mint 26700, 15 feletti európai vett részt, 2011. szeptember 24. és október 9. között.