A fõbb rendelkezések arról szólnak, hogyan biztosítható az állam megfelelõ ellentételezése abban a várhatóan egyre gyakoribbá váló esetben, ha a tagállamok a bankjaikat olyan eszközökkel, például törzsrészvényekkel kívánják feltõkésíteni, amelyek esetében az ellentételezés mértéke nincs elõzetesen rögzítve. A bankok finanszírozási szükségleteivel szemben biztosított garanciák ellentételezése kapcsán pedig felülvizsgált módszerrõl állapodtak meg – jelenleg ugyanis a támogatás legnagyobb része ilyen garanciákra irányul –, annak érdekében, hogy a bankok által fizetett díjak az egyes bankoknál jelentkezõ valós kockázat és nem az érintett tagállamra vagy a piac egészére érvényes kockázat alapján kerüljenek megállapításra. E szabályok addig maradnak érvényben, amíg a piaci feltételek azt megkövetelik.
2008–2009-ben az Európai Bizottság különleges állami támogatási szabályokat fogadott el, hogy a tagállamok a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében a pénzügyi válság alatt támogatást nyújthassanak a bankrendszernek az EU egységes piacán belüli indokolatlan versenytorzulás veszélye nélkül. A válságszabályok sikeresnek bizonyultak, hiszen az üzleti modelljeik területén változtatásra szoruló (pl. jelentõsen kockázatos tevékenységeket vállaló) bankokat a hosszú távú életképességük érdekében szerkezetátalakítás végrehajtására ösztönözték. A Bizottság a részvényesek és a hibridtõke-tulajdonosok méltányos teherviselésével végsõ soron az adófizetõk pénzét takarította meg, amit így nem kellett a bankok megsegítésére költeni.
„Az államkötvénypiacok helyzetének súlyosbodása ismételt nyomás alá helyezte az uniós bankokat, emiatt indokolt tehát a válságszabályok meghosszabbítása. E szabályok különösen az Európai Tanács által októberben elfogadott csomag végrehajtását is elõsegítik, aminek célja a bizalom helyreállítása és az ágazat szükséges szerkezetátalakításának folytatása” nyilatkozta Joaquín Almunia, a Bizottság versenypolitikáért felelõs alelnöke, majd hozzátette: „A továbbiakban is fontos szempont számunkra, hogy a bankok megvalósítsák a szükséges szerkezetátalakításokat és megtisztítsák mérlegeiket, hogy ki tudjunk törni az államadósság-válság és a gyenge pénzügyi szektor közötti ördögi körbõl. A szabályok alkalmazásánál a Bizottság teljes mértékben figyelembe fogja venni azokat az elemeket, melyek arra engednek következtetni, hogy a bankok hosszú távú életképessége jelentõs szerkezetátalakítás nélkül is biztosítható.”
A pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentõ intézkedésekre vonatkozó állami támogatási szabályok 2012. január 1-jétõl történõ alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény érvényben tartja azt a négy közleményt, amelyek rögzítik a finanszírozási garanciák, a feltõkésítés és az eszközátvétel formájában nyújtott állami támogatások Szerzõdéssel való összeegyeztethetõségének szabályait, továbbá a szerkezetátalakítási vagy életképességi tervvel szemben támasztott követelményeket.
Amennyiben az intézkedés megfelel a közleményekben elõírt feltételeknek, a Bizottság a pénzügyi stabilitás fenntartásához szükséges intézkedések esetében a jövõben is gyorsan elvégzi az ideiglenes jóváhagyást.
Különleges válságszabályok
Az államkötvénypiacokon nyár óta tapasztalható fokozott feszültség ismét nyomás alá helyezte az uniós bankszektort, ami szükségessé tette a különleges válságszabályok meghosszabbítását. Ez az állam- és kormányfõk által októberben elfogadott „bankmentõ csomag” végrehajtását is megkönnyítheti. A csomag célja, hogy középtávú finanszírozási garanciákkal és az államadósságnak való kitettség piaci értékelésének figyelembevételét követõen a legjobb minõségû tõke 9 %-ának megfelelõ ideiglenes tartalék létrehozásával helyreállítsa a bankszektorba vetett bizalmat.
A Bizottság a szabályozásban bekövetkezett változások és a változó piaci környezet fényében arra számít, hogy az állami tõkeinjekciók a jövõben gyakrabban valósulhatnak meg változó ellentételezéssel járó részvények formájában. Mivel az ilyen részvények utáni – definíciójuknál fogva bizonytalan – ellentételezés osztalék és tõkenyereség formájában történik meg, a szabályok útmutatással szolgálnak a piaci alapú értékelések alkalmazásához, hogy az állam ésszerû biztosítékot kapjon a megfelelõ ellentételezésre. Az állam a részvényeket a legutóbbi részvényárhoz képest megfelelõ kedvezménnyel jegyzi. A kedvezmény mértéke többek között a tõkeinjekciónak a bank meglévõ tõkéjéhez viszonyított mértékétõl függ, valamint attól, hogy a részvényekhez társulnak-e szavazati jogok. Mivel adott esetben a bankok rövid távon esetleg nem képesek kifizetni a lefektetett hozamot, kívánatos, hogy a hibrid tõkeeszközök tartalmazzanak egy „alternatív kuponfizetési mechanizmust”, amely szerint a készpénzben ki nem fizethetõ kuponokat részvények formájában is kifizethetnék az államnak.
A Bizottság felülvizsgálta a bankok által a garanciákért fizetendõ díjakra vonatkozó iránymutatást, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódjon és hogy tükrözõdjön az államháztartás kockázata. A felülvizsgált módszer minimális garanciadíjakat vezet be, amelyeket akkor kell fizetni, ha az állami garanciát nemzeti alapon nyújtják. Az új szabályok érvényesek az egy és öt év közti lejárati idejû adósságra vonatkozó garanciákra (a fedezett kötvények esetében ez hét év). A rövidebb lejárati idõkre a korábbi szabályok vonatkoznak.
Szerkezetátalakítási tervek
A Bizottság továbbra is megköveteli a tagállamoktól, hogy a feltõkésítés vagy eszközátvételi intézkedések révén tagállami vagy uniós forrásból állami támogatásban részesülõ valamennyi banknak a támogatás indokától vagy mértékétõl függetlenül szerkezetátalakítási tervet (vagy a korábban jóváhagyott terv naprakész változatát) kell benyújtania. A Bizottság a szerkezetátalakítás szükségességét a bankok hosszú távú életképességének arányos értékelése révén határozza meg, teljes mértékben figyelembe véve az alábbi elemeket: a tõkehiány lényegi összefüggésben áll-e az államadóssággal kapcsolatos bizalmi válsággal, a közpénzbõl finanszírozott tõkeinjekció csak az EGT-tagállamok államkötvényeinek átértékelésébõl fakadó veszteségek ellensúlyozására korlátozódik-e olyan bankoknál, amelyek egyébként életképesek, valamint az elemzés alapján a szóban forgó bankok nem vállaltak-e túlzott kockázatot az államkötvények vásárlásakor.
A feltõkésítés vagy eszközátvételi intézkedések révén történõ állami támogatásban nem, csak állami garanciavállalásban részesülõ bankoknak nem kell szerkezetátalakítási tervet benyújtani. Csak a kötelezettségeiket jelentõs állami garanciákkal fedezõ bankoknak kell a Bizottság számára életképesség-elemzést készíteni.