12 év börtönre ítélték az álbrókert
2018.04.13
A Debreceni Járásbíróság 556 rendbeli csalás és sikkasztás bûntettében, valamint 552 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondta ki szerdán bûnösnek azt az ebesi férfit, aki 559 sértettõl csaknem 2 milliárd forintot csalt ki 2011 és 2013 között - tájékoztatta a Debreceni Törvényszék sajtószóvivõje az MTI-t.

A szóvivõ közölte: a bíróság a 12 év börtönbüntetés mellett K. S.-t végleg eltiltotta attól, hogy gazdasági társaságban vezetõ vagy felügyelõbizottsági tag legyen, és gazdasági-pénzügyi foglalkozást sem ûzhet többé.

A bíróság csaknem 1,8 milliárd forint értékben adott helyt több mint 500 sértett polgárjogi igényének, és kötelezte a vádlottat 5 millió forint bûnügyi költség megfizetésére is.

Az ítéleti tényállás szerint K. S. 2011 decembere és 2013 októbere között csaknem 850 befektetési szolgáltatásról szóló megállapodást kötött négy olyan cég nevében, amelyek biztosítás-közvetítéssel foglalkozhattak, befektetési szolgáltatásra szóló engedélyük azonban nem volt.

K. S. 2011 decemberétõl elõbb az általa ismert, szûkebb ügyfélkörnek ajánlott kimagasló hozamot garantáló befektetéseket, és mivel kezdetben fizették a kamatokat, rohamosan terjedt a cég jó híre. 2013 októberében már száznál több üzletkötõ dolgozott a vádlottnak, Budapesten, Nyíregyházán, Gyõrben, Miskolcon, Pécsen és Kecskeméten régiós központok jöttek létre. Professzionális cég képét mutatták, elegáns irodákat béreltek, ez is megtévesztette az ügyfeleket.

A szerzõdésekben leírták, hogy rendelkeznek a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) engedélyével, garantálták a tõke- és hozamvédettséget, valamint szavatolták az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 100 ezer eurós garanciáját is.

A PSZÁF és az OBA hiába tett közzé felhívásokat, hiába mondta fel két biztosító is a felelõsségbiztosításokat, az ügyfelek errõl nem értesültek. Az ügyfelek 1,7 milliárd forintot és mintegy 500 millió forint értékû devizát ruháztak át a vádlottra.

A befizetések összege vélhetõen ennél is több volt, de ennyit lehetett bizonyítani: sok esetben ugyanis ismeretlen maradt a sértett, vagy nem sikerült igazolni a befizetést. Három sértett 50 millió forintot meghaladó összeget adott át a jó hozamú befektetés reményében. A befolyt 2,2 milliárd forintból a vádlott csak 140 millió forint értékû befektetést fizetett vissza.

Az eljárás egyik fontos kérdése az volt, hogy mi lett a 2 milliárd forint sorsa, ezt a kérdést az egyik tanú is feltette, de a vádlott kitérõ választ adott, a pénz sorsa máig ismeretlen. Az ítélet nem jogerõs.