Ma már minden második magyar internetezõ napi szinten használja a közösségi oldalakat - ezt megerõsíti a K&H khdirektbiztositas.hu portál és a GfK Hungária közös, \"Biztosítási trendek II.\" elnevezésû online kutatása is. A netezõk 85%-a legalább havonta, 75%-a hetente vagy annál gyakrabban látogat ilyen oldalakra. A közösségi oldalak között a Facebook és az iWiW a legnépszerûbb, de a megkérdezettek 4%-a a myvipet is megnevezte. A kutatás alapján az internetezõk több mint fele naponta használja ezeket az oldalakat, háromnegyedük legalább hetente.

Amitõl ez veszélyes lehet, az a közösségi oldalakon megosztott tartalom: a megkérdezettek 60%-a nyaralások, családi-baráti összejövetelek alatt készült fotóit, 40%-a saját tartózkodási helyét és 27%-a még saját otthonáról készült bel- és kültéri képeket is közzétesz ismerõsei között. Ezért is lehet, hogy a Facebook nemcsak a legnagyobb közösségi oldal, hanem legnagyobb fotótárhely is az interneten. Ha ilyen sok mindent megosztunk magunkról, azokkal egyesek vissza is élhetnek. Amíg a nyaralásnak, mozinak vagy kirándulásnak örülünk, mások könnyen kirabolhatják lakásunkat.

Az SG.hu összeállított tíz tippet a biztonságos netezéshez.

• A GPS-képes digitális fényképezõgéppel és okostelefonnal készített fotók rögzíthetik a képkészítés helyét és idejét. Ezért bizonyosodjunk meg arról, hogy a készülék ezt ne rögzítse. 
• Ne posztoljunk a képeket azonnal a közösségi hálóra nyaralásról. Várjuk meg, amíg hazaértünk, és utólag számoljunk be élményeinkrõl.
  
• Ne tegyünk fel képeket, amelyen szerepelnek a lakásban található nagyobb értékek, bútorok, festmények, mûszaki cikkek vagy az utcatábla és a házszám.
  
• Figyeljünk, hogy milyen adatokat kérnek tõlünk a közösségi oldal alkalmazásai. A kutatás alapján az internetezõk ötöde nem aggódik személyes adatai biztonságáért.
  
• Figyeljünk, hogy ismeretlenekkel vagy olyan személyekkel, akikben nem bízunk meg maradéktalanul, inkább ne kössünk online barátságot.
  
• Az adatvédelmi beállítások között idõzzünk el kicsit. Itt részletesen szabályozhatjuk, hogy egyes adatainkat, fotóinkat, szöveges bejegyzéseinket ismerõseink mely köre számára tesszük láthatóvá.
  
• Az internetezõk egy szûkebb köre, nagyjából ötöde vezet blogot vagy mikroblogot. Ha valaki neki szeretne vágni a blogolásnak, jó, ha tudja: minden tartalom nyilvános lesz rajta, ha nem védi jelszóval a blogját. A nyilvános blog esetén gondoljuk meg, hogy összekötjük-e más közösségi szolgáltatással a tartalmát. Az eltérõ ismerõsi kör és biztonsági beállítások miatt olyanok is láthatják a posztokat, akiknek ezt önszántunkból ezt nem engedélyeznénk.
  
• A közösségi oldalak, a levelezõrendszerek, az e-bank felületek és szinte minden online szolgáltatás jelszót kér tõlünk. Lehetõleg minden felületen használjunk különbözõ jelszót és ezeket tároljuk biztos helyen.
  
• Ha nyilvános számítógéprõl - internet kávézó, könyvtár - használjuk valamelyiket, a használat után gyõzõdjünk arról, hogy kiléptünk a felhasználói fiókból és a böngészõ nem mentette el a jelszavunkat.
  
• Nem elég, ha a saját közösségi profilunkon vagyunk óvatosak. Érdemes felhívni a veszélyekre ismerõseink figyelmét is, akik számára alkalomadtán mi is továbbküldünk fotókat, személyes híreket, hiszen ezek az õ oldalukról is illetéktelenek elé kerülhetnek.