Alaposan átrendezõdött a lakáshitelek piaca az idei év elsõ két hónapjában, legalábbis ami az ügyfelek által választott kamatperiódusokat illeti: érezhetõen növekszik ugyanis az éven túli fix kölcsönök súlya az új szerzõdéseknél.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a januárban és februárban a háztartásoknak kihelyezett, 109,1 milliárd forintnyi lakáshitelbõl 33,1 milliárdnyit nyújtottak változó kamatozás vagy legfeljebb egyéves kamatperiódus mellett a pénzügyi szolgáltatók, ami a teljes mennyiség 30,3 százaléka.
Ez pedig számottevõ visszaesés akár 2016, akár 2017 egészéhez képest, hisz akkor még a frissen felvett hitelek közel 42, illetve 39,6 százalékánál gondolták úgy az ügyfelek, hogy a változó kamatozás – és a vele járó alacsonyabb kamat, illetve törlesztõrészlet – jelenti a legjobb megoldást.

A legfeljebb egyéves kamatperiódusú hitelektõl viszont láthatóan inkább az egy és öt év közötti idõtartamra fix árú kölcsönökhöz pártoltak át a lakáshitelesek. E kölcsönök mértéke a 2017-es 33,2 százalékról az idei év elsõ két hónapjára 41,3-re ugrott, miközben az öt és tíz év közötti idõtartamig fix hiteleké nem egészen 2 százalékponttal, 22,7 százalékra emelkedett. A tíz éven túli kamatperiódusú – gyakorlatilag végig fixnek mondható – hiteleknél viszont egyelõre meglehetõsen szerény az érdeklõdés: 2016–17-ben is csak valamivel 6 szá­zalék feletti volt a részesedésük, idén az elsõ két hónapban pedig alig 5,5 százalékot értek el, kereken hatmilliárd forintos kihelyezés mellett.

Az elsõ két hónapban kihelyezett, majdnem 110 milliárd forintnyi lakáshitel 38,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ennek alapján nem tûnnek túlzónak a 20 százalék körüli éves növekedésre vonatkozó prognózisok a lakáshitelpiac kapcsán, ami a 650 milliárd forintnyi, tavaly kötött új szerzõdés ismeretében közel 800 milliárdos új kihelyezés lenne.