A válaszadók döntõ - mintegy 71 százalék -, inkább bizonytalannak érzi hosszú távú pénzügyi helyzetét - mutatnak rá az OTP Öngondoskodási Indexének eredményei. Ez mérsékelt, de pozitív elmozdulást jelent az egy évvel korábban mért 70 százalékos értékhez képest.

Az 1500 fõ megkérdezésével készült kutatás emellett arra is rámutat, hogy a megkérdezettek több mint fele (58 %) továbbra sem rendelkezik pénzpiaci megtakarítással, amivel csökkenthetné ezt a bizonytalanságot. Ráadásul mindössze csak 8 százalékuk készít saját maga, vagy a családja számára 5-10 évre szóló pénzügyi tervet.

- Mindannyiunk számára fontos a hosszú távú, kiszámítható jövõ. Legyen szó akár az anyagi gondoktól mentes idõskorról, vagy egy közelebbi, ámde mégis fontos, tervezést és elõkészületeket igénylõ célról, például egy lakásfelújításról vagy vásárlásról - vélekedett Nyitrai Gyõzõ, az OTP Bank Megtakarítási Szolgáltatások Fõosztályának igazgatója. Hozzátette: éppen ezért fontos lenne, hogy egyre inkább tudatosan tervezzük hosszú távú céljainkat, és ezekhez keressünk megfelelõ pénzügyi eszközöket, megtakarítási formákat – tette hozzá.

A BDO Magyarország felmérése szerint mindössze 6-7 százalék közötti az önkéntes pénztárakba (egészség- és nyugdíjpénztárakba) áramló cafeteria-juttatás mértéke.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) úgy véli: a pénztárakban lévõ több mint 1 milliós nyugdíjpénztári és a hozzávetõleg 1 millió fõs egészségpénztári tagság egyértelmûen jó megoldásnak tartja ez a takarékoskodási formát, ám a munkáltatói hozzájárulások bõvülésére nagy szükség lenne, hogy növekedjen a takarékoskodó munkavállalók tábora. Az ÖPOSZ-hoz tartozó 52,1 milliárdos vagyonnal rendelkezõ önsegélyezõ és egészségpénztárak tagjai 2017-ben 39,5 milliárd forintot költöttek szolgáltatásokra. A pénztártagok egyéni befizetései 25, illetve 44 százalékkal nõttek, miközben a munkáltatói befizetések csökkentek, az év eleji adóváltozás azonban idén javíthat a munkáltatók hozzáállásán, amire az ÖPOSZ szerint nagy szükség lenne.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai azt mutatják, hogy a 2000-es évek elején a gazdaságilag aktív népesség 87 százaléka rendelkezett öngondoskodási szerzõdéssel, vagyis nyugdíj- vagy életbiztosítással, ideértve a pénztártagságot is. Ez az arány a pénzügyi válság kitörése elõtti évben, vagyis 2007-ben is már csak 79 százalék volt, ám az azt követõ nyolc évben folyamatosan zuhant, míg 2015-ben elérte az 56 százalékos mélypontot.

Az MNB várakozásai szerint a válság utáni stabilizáció megfordítja a csökkenõ trendet, és 2026-ra az élet- és nyugdíjbiztosítással rendelkezõk aránya újra elérheti a 80 százalékot. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi 2,5 millió fõvel szemben akár 3,5 millióra emelkedhet a biztosítással, illetve nyugdíjpénztári tagsággal rendelkezõk száma.

Az OTP Bank 2016-os Öngondoskodási Indexébõl kiderül, hogy a 18-39 évesek átlagosan 50 százaléka nem tudja, hogy lesz-e más jövedelme a nyugdíján kívül azután, hogy befejezte aktív, munkában töltött éveit. Az adat rávilágít, hogy a fiatal felnõtt generáció kevésbé tudatosan tervezi a jövõjét és nem gondoskodik a nyugdíjas kori kiadásai fedezetérõl.