“A lakáspiaci tendenciák jól láthatóak a nem lakott lakások adataiból, a fõvárosban ugyanis 13 százalékról 12 százalékra csökkent, a községekben viszont 12,5 százalékról 14,9 százalékra nõtt a nem lakott lakások aránya.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje. 2011-ben több mint 118 ezer nem lakott lakás volt a fõvárosban, számuk 2016-ra 10 százalékkal 107 ezerre csökkent, mivel a fokozott kereslet és az áremelkedés miatt ezeknek a lakásoknak egy része visszakerült a piacra. Az adatok alapján látszik, hogy az ingatlanpiac legértékesebb településein növekszik legkevésbé az üresen álló ingatlanok aránya.

Balogh László szerint több tényezõ játszik szerepet a községekben lévõ ingatlanok üresedésében. A csökkenõ népesség, a községek lakosságának öregedése, emellett a munkaerõ-piaci szempontból kedvezõtlen területekrõl történõ elköltözés is hozzájárul ehhez. Szintén szerepe van a folyamatban, hogy nõtt a nyaralóként használt, tehát csak idényszerûen lakott ingatlanok száma.

Az ingatlan.com elemzése szerint mind a fõvárosban, mind a vidéki nagyvárosokban jelentõs a nem lakott lakások száma, amelyek, ha megjelennének a kínálatban, kiegyensúlyozottabbá tehetik a piacot, és enyhíthetnék a drágulás ütemét. Különösen azért, mert Budapesten és a vidéki nagyvárosokban 2016-ban egyaránt 60-60 ezer olyan nem lakott lakás volt, amelyek alapterülete 30-60 négyzetméter, márpedig ez a méret nagyon népszerû a vevõk körében.

Balogh László azt is elmondta, hogy a nem lakott lakások értékét országszerte nehéz megbecsülni, mivel nagyon eltérõ állapotú, felszereltségû, komfortfokozatú és elhelyezkedésû lakásokról van szó, jelentõs részük pedig korszerûtlenebb az átlagnál. Az ingatlan.com szakértõje szerint azonban országos szinten legalább 2-3 ezer milliárd forint értékû lehet az üresen álló lakások értéke.