Az Európai Unióban majdnem minden ötödik ember 65 vagy ennél is több éves. Számuk ráadásul mára majdnem eléri a 100 millió fõt. Ez pedig azt jelenti, hogy az Idõskorú Függõségi Ráta (IFR) soha nem látott magasságokban, 29,9 százalékon van Európában.

A népesség öregedésének mérésére alkalmazott ráta az aktív korú (15-64 évesek) népességre jutó idõsek (65 évesek és annál idõsebbek) arányát mutatja. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ez a mutató a gyermekkorúak számát és arányát nem veszi figyelembe, tehát az öregedés aktuális állapotát jelzi.

A 2017-es majd 30 százalékos arány azt jelenti, hogy három munkaképes korú európai lakosra jut egy "eltartandó" idõs, 65 év feletti ember. Az súlyos elöregedési tendencia egyébként már évtizedek óta jelen van Európában, ám míg 20 éve öt munkaképes korúra jutott egy idõs ember, addig 10 évvel ezelõtt már csak négyre.

A népesség idõsödése óriási problémát jelent Magyarországon is, hiszen a jelenleg hatályos felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege, hogy az állam, mint hatóság a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát. Így könnyen belátható, hogy a katasztrófa akkor következik be a rendszerben, ha a munkavállalók járulékaiból már nem tudják fedezni a nyugdíjakat.

A jelenlegi függõségi rátákat országosan vizsgálva Magyarország az EU-s átlag alatt van, igaz csupán 2 százalékkal. Ezzel az eredménnyel ugyanakkor a 28 ország közül a nyolcadikak vagyunk.

A 2017-es adatok alapján Olaszországban, Görögországban és Finnországban a legrosszabb a helyzet a népesség elöregedése szempontjából. Ezek az országok állnak a legközelebb a 35 százalékhoz.