„A nemzeti bevételek több mint 20 %-a származik a vállalkozások által a polgároktól beszedett hozzáadottérték-adóból. Ez az adó így jelentõs hatást gyakorol valamennyi uniós polgárra. Az Unió áfarendszerét azonban 40 évvel ezelõtt hozták létre és a szabályozás ma már nem felel meg szolgáltatásközpontú, technológiaalapú gazdaságunknak. Elérkezett az idõ, hogy nagyszabású reformot hajtsunk végre az áfa területén” – jelentette ki Algirdas ©emeta, az adóügyért és a vámunióért, valamint az auditért és a csalás elleni küzdelemért felelõs biztos.

Az új áfarendszerrel kapcsolatos elképzelések három fõ célkitûzés mentén formálódnak:

• Egyrészt az áfának a vállalkozások szempontjából kezelhetõbbnek kell lennie. Az egyszerûbb, átláthatóbb áfarendszer jelentõsen enyhítené adminisztratív terheiket és ösztönözné a több országra kiterjedõ kereskedelmet, ami pedig elõnyösen hatna a növekedésre. A vállalkozásbarátabb áfa érdekében elõirányzott intézkedések között szerepel a több országra kiterjedõ ügyletekre vonatkozó egyablakos ügyintézés bõvítése; az áfabevallások szabványosítása; valamint a nemzeti áfaszabályok egyértelmû és egyszerû elérhetõségének biztosítása egy központi webportálon keresztül.
  
• Másrészt az áfának hatékonyabban hozzá kell járulnia a tagállamok költségvetési konszolidációs erõfeszítéseihez és a fenntartható gazdasági növekedéshez. Az adóalap szélesítése és a csökkentett adókulcsok használatának korlátozása új bevételeket teremt a tagállamokban, anélkül, hogy az adókulcs emelésére lenne szükség. A mentességek és kedvezmények megszüntetésével néhány tagállamban akár anélkül is csökkenthetõ lenne az általános áfakulcs, hogy ez kihatna a bevételekre. A közlemény meghatározza azokat az elveket, amelyek iránymutatásul szolgálhatnak a mentességek és kedvezményes adókulcsok módosításához. A Bizottság a költségvetési politikáknak az európai szemeszter keretében történõ felülvizsgálatakor elemezni fogja továbbá a csökkentett adókulcsok és a mentességek tagállamok általi alkalmazását (ld. MEMO/11/11).
  
• Harmadrészt elejét kell venni a be nem folyó áfából és az adócsalásból eredõ hatalmas bevételveszteségnek. A becslések szerint az összes áfa mintegy 12 %-a nem folyik be (áfabevétel-kiesés). 2012-ben a Bizottság gyors reagálási mechanizmus kialakítására tesz javaslatot annak érdekében, hogy a tagállamok jobban tudják kezelni a feltételezett csalásokat. Emellett a Bizottság megvizsgálja, hogy szükség van-e a jelenlegi csalás elleni mechanizmusok, például az Eurofisc megerõsítésére, valamint annak a lehetõségét is értékeli, miként könnyíthetné meg a többoldalú ellenõrzést egy több országra kiterjedõ ellenõrzési csoport.
  

Végül, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy már nem releváns az a régóta fennálló kérdés, hogy az áfarendszer a származási hely elve alapján történõ adóztatásra épüljön-e. Ezért az áfát továbbra is a rendeltetési hely szerinti országban szedik be (azaz az ügyfél tartózkodási helye szerinti országban) és a Bizottság erre az elvre alapuló modern uniós áfarendszer létrehozásán fog dolgozni.

A Bizottság 2010. december 1-jén zöld könyvet fogadott el „A héa jövõje – Úton egy egyszerûbb, szilárdabb és hatékony héarendszer felé” címmel. A zöld könyvet hathónapos nyilvános konzultáció követte, amelynek keretében a Bizottság 1700 véleményt kapott vállalkozásoktól, szakemberektõl, polgároktól és az adóhatóságoktól.

Az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a pénzügyminiszterek személyes képviselõibõl álló, adópolitikával foglalkozó csoport üdvözölték a zöld könyvet és megerõsítették, hogy szükség van az uniós áfarendszer reformjára.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság elvégezte az áfarendszer gazdasági értékelését.