A Népesedési Kerekasztal néhány éve meglepõ javaslatot tett a magyar nyugdíjrendszer reformjára, mely szerint a felnevelt gyermekek számától kellene függõvé tenni a járadék összegét. Ugyan az elmúlt években nem volt elõrelépés ezzel kapcsolatban, ám nemrég Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Mészáros József, a nyugdíjfolyósítással foglalkozó Magyar Államkincstár elnöke is nyilvánosság elõtt beszélt a nyugdíjrendszer ilyen irányú reformjáról. A reformjavaslat lényege, hogy azok a szülõk, akik legalább két gyermeket felnevelnek, és a gyerekek legalább középszintû iskolai végzettséget szereznek, a megállapított nyugdíjjáradékon felül pluszbónuszt kaphatnának - írja a Világgazdaság.Emellett persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy a negyedik Orbán-kormány egyik elsõ számú célja a demográfiai fordulat elérése, ami egyebek mellett a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát segítené elõ.
A javaslatot az alapozhatja meg, hogy a jelenlegi, folyó finanszírozású rendszer egyik legégetõbb problémájára, a járulékfizetõk számának zuhanására próbál megoldást találni – olvasható Farkas András nyugdíjszakértõ a gyerekvállalás nyugdíjrendszerbe építésérõl szóló véleménycikkében. A koncepció szerint a két gyermek felnevelését természetbeni járulékfizetésnek kell tekinteni, így a jelenlegi, keresõtevékenységen alapuló modell nem változna meg alapvetõen, csupán egyfajta (a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításnál mûködõ) bónusz-málusz rendszer jönne létre. Lényeges, hogy a javaslat feltételezi: a gyermekes szülõk a nevelés anyagi költségei miatt nem tudnak annyit félretenni idõskorukra, mint azok, akik nem vállalnak gyereket.
A koncepció szerint a gyermekek társadalmilag hasznosak azzal, hogy biztosítják a nagy ellátórendszerek fenntarthatóságát. A tervezet célja, hogy az ezt a társadalmi hasznot „elõállító” szülõket a nyugdíjrendszeren keresztül több járadékra tegye jogosulttá. A gyermekfüggõ javaslat a bevezetéskor 35. életévük elõtt állókat érintené, nekik ugyanis még (legalább) 30 évük van a nyugdíjkorhatár eléréséig, így amennyiben nem nevelnek gyermeket, van idejük elõtakarékoskodásra, amivel megalapozhatják a nyugdíjas éveiket.
A javaslat azt feltételezi, hogy egy harminc-negyven év múlva esetleg bekövetkezõ pozitív változás gyerekvállalásra sarkallja a fiatalokat – fogalmaz Farkas András. A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a több gyereket vállalók számára is csupán sovány vigasz lehet, ha a mostani demográfiai trendek folytatódnak, ugyanis harminc év múlva – amikor az elsõ jogszabályban érintett korosztály eléri a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi feltételek mellett – már csupán nyolcmillió lakosa lesz Magyarországnak, és 30 százalékuk 65 év feletti lesz. Az idõsek járadékát a fiatal nemzedékek már nem tudják majd finanszírozni, mivel a járulékfizetõk aránya nagymértékben csökken – írja a szakértõ.
A gyermekfüggõ nyugdíjreformjavaslat a felosztó-kirovó paradigma fogságában maradva képtelen kezelni a társadalom öregedési folyamatát, a tömeges kivándorlás kérdéskörét és a hazai foglalkoztatás minõségének problémáját – véli Farkas András. Ez utóbbi azért különösen égetõ, mert nem csak a nyugdíjrendszer szempontjából hátrányos. A minimálbérre bejelentettek milliós tábora, a kedvezményes vállalkozók több százezres tömege és a közfoglalkoztatottak szinte alig fizetnek adókat és járulékokat, és ezért persze nagyon alacsony nyugdíjra is számíthatnak.
Farkas András arra is figyelmeztet, hogy az automatizáció új kihívások elé állítja a nyugdíjrendszereket világszerte, hiszen a munkát átvállaló robotok nem fizetnek járulékot, ugyanakkor átveszik a most még dolgozó emberek munkáját, ezzel pedig további befizetõk eshetnek ki a rendszerbõl.
Rejtett diszkriminációs elemeket is tartalmaz a javaslat, ami méltányossági kérdéseket vet fel – fejti ki a szakértõ. Ezek között szerepel azoknak a nõknek a kérdése, akiknek minden törekvésük ellenére sem születik gyermekük, illetve azoké, akiknek ugyan születik két gyermekük, fel is nevelik õket, azonban a gyerek nem éri el a középfokú végzettséget.