Nagyon magabiztosan gondolnak nyugdíjas éveikre a fiatalok, többségük abban bízik, hogy állami nyugdíját jelentõs mértékben ki tudja egészíteni saját megtakarításából származó jövedelmével.

Szembetûnõ ugyanakkor ezen belül a legfiatalabb korosztály átlagot meghaladó optimizmusa. A 18–29 évesek többsége ugyanis szinte minden kiadásról úgy gondolja, hogy fedezni tudja majd nyugdíjasként, és az alapvetõ szükségletek mellett luxustermékeket is megengedhet majd magának. Így például míg a közvetlenül nyugdíj elõtt állók csupán 30 százaléka gondolja úgy, hogy megengedhet majd magának egy wellnesshétvégét, addig a 18– 29 éves korosztály közel fele számít arra, hogy ez elérhetõ lesz számára.

De ugyanígy nagy különbség van a korosztályok között abban is, ahogyan a fizetõs egészségügyi szolgáltatások igénybevételérõl vagy a kultúrával kapcsolatos költésekrõl nyilatkoznak: a fiatalok minden tekintetben jóval optimistábban ítélik meg várható nyugdíjaskori életszínvonalukat.

A válaszokból az is kiderült, hogy a kedvezõbb jövõképet a fiatalok elsõsorban alternatív bevételekre, és nem az állami nyugdíjra alapozzák. Míg az ötvenes nemzedék úgy számol, bevételének még kétharmadát (67 százalékát) biztosítja az állami apanázs, addig a munkaerõpiacra csak most belépõ, húszas éveit taposó Y generáció úgy kalkulál: idõskori jövedelmének csak alig több, mint harmada, 37 százaléka jön majd az államtól.

A fiatalok a nyugdíjaskori bevételük nagyjából harmadát korábbi megtakarításaikból származó jövedelembõl remélik. Így például 5 százalékuk ingatlan kiadásából, nyugdíjcélú és 13 százalékuk egyéb megtakarításból várja. A maradék egyharmad jelentõs része, 12 százaléka pedig a nyugdíjasként végzett munkából és vállalkozásból (6 százalék) származik majd, de a gyerekeitõl, leendõ unokáitól származó támogatásra is számít a fiatalok nyolc százaléka.

Ezzel ellentétben az ötvenesek úgy gondolják, hogy nyugdíjas korukban bevételük legfeljebb ötöde származik majd a korábbi megtakarításaikból, és mindössze 10 százalékot tehet ki a munkából származó bevétel. A következõ években nyugdíjba vonulók a közvetlen családtagok támogatására is kisebb mértékben, 3 százaléknyian számítanak, mint a mostani fiatalok.

Mindezek alapján tehát egyértelmû, hogy a fiatalok már több lábon szeretnének állni idõs korukban, nem gondolják, hogy az állami nyugdíjból fog származni a jövedelmük nagyobb része – mutatott rá Csonka István, a Groupama Biztosító értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettese. Hogy mennyire reálisan mérik fel a lehetséges jövedelemforrásaikat a fiatalok, az kérdéses, ugyanis nyugdíjasként nem mindenki tud munkát vállalni, és arra sem lehet berendezkedni, hogy a gyerekek költsenek a szülõkre.