A takarékszövetkezet a THM-plafonnál drágábban hitelezett, s korlátozta a panasztétel lehetõségét. Az Oney áruhiteleinél nem megfelelõen számította, s reklámjaiban gyakorta nem feltûnõen jelenítette meg a hiteltermékek költségeit összegzõ THM értékét.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi célvizsgálatok keretében ellenõrizte, hogy a Korona Takarék Takarékszövetkezet (Korona Takarék) kézizálogkölcsöneinél, illetve az Oney Magyarország Zrt. (Oney) áruhitel termékei esetében miként tesz eleget a teljes hiteldíj mutató (THM) számítására, feltüntetésére és a kereskedelmi kommunikációban való feltüntetésére vonatkozó kötelezettségeinek. Eljárásai során a jegybank a Korona Takaréknál a 2014. július 1. és 2017. június 30. közti, az Oney-nál a 2016. december 1-tõl 2017. május 31-ig tartó idõszak gyakorlatát tekintette át.

A vizsgálatok feltárták, hogy a Korona Takarék számos esetben nem a vonatkozó jogszabályi képlettel, módszertannal számította ki a THM értékét. Az Oney áruhitel termékei esetében pedig e társaság jogsértõ módon nem vette figyelembe a THM kiszámítása során a hitelkártyának – mint a hitelhez kapcsolódó szolgáltatásnak – a díját, illetve az annak kapcsán esetlegesen felmerülõ egyéb költségeket.
A Korona Takarék (illetve vizsgált függõ ügynökei, amelyek tevékenységéért õ felel) emellett számos esetben a THM jogszabályi maximumértékét meghaladó hiteldíjjal nyújtott kézizálogkölcsönöket ügyfeleinek. A takarékszövetkezet számos közvetítõje emellett kézizálog-hitelezési üzletszabályzatában rögzítette, hogy „a pénztártól való távozás és a tárgy átvétele után felszólalásnak helye nincs”, amivel megsértették a hitelintézeti törvénynek az ügyfélpanaszok megtételének lehetõségeire vonatkozó elõírásait.

Az MNB a jogsértések miatt a Korona Takarékkal szemben 10 millió forint, az Oney-val szemben 8 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, s kötelezte az intézményeket a vonatkozó elõírások mindenkori betartására. A bírság összegének megállapítása során a jegybank figyelembe vette, hogy a jogsértõ gyakorlatok a fogyasztók széles körét érintették, s hogy azokkal az ügyfelek tájékoztatáshoz való alapvetõ joga sérült.