A tavalyi év során kismértékben szûkült a digitálisan legfejlettebb és legkevésbé fejlett tagállamok közötti különbség. Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia érte el a legmagasabb minõsítést; e tagállamok globálisan is élen járnak a digitalizáció terén. Más uniós országoknak azonban még mindig hosszú utat kell megtenniük, továbbá az egész EU-nak javítania kell a teljesítményét ahhoz, hogy világszinten versenyképes legyen. Ez különösen fontossá teszi a digitális egységes piac gyors kiépítését és a digitális gazdaságba és társadalomba irányuló beruházások növelését.

A DESI összeurópai eredményeinek tanúsága szerint:

• A hálózati összekapcsoltság javult, de továbbra sem elégséges a gyorsan növekvõ szükségletek kielégítéséhez.
• Az internetezõk körében a telefon- és videohívásokkal kapcsolatos szolgáltatások használata növekedett a legjelentõsebben.
• Ha lassan is, de növekszik a digitális szakértõk száma, ugyanakkor az európaiak 43%-a még mindig nem rendelkezik alapvetõ digitális készségekkel.
• Folytatódik a vállalkozások digitalizálódása, és az európaiak egyre többször vesznek igénybe online közszolgáltatásokat.

Magyarország a 28 uniós tagállam között összességében a 23. helyen áll. Az elmúlt néhány évben átlagos ütemben fejlõdött Magyarország a digitalizáció tekintetében. Viszonylag jól teljesít az összekapcsoltság területén (18. hely), ami a nagy sebességû és szupergyors szélessáv elterjedtségének köszönhetõ. 

A magyar internetfelhasználók általában sokféle online tevékenységet végeznek. Az internetes szolgáltatások használatát illetõen Magyarország eredménye meghaladja az uniós átlagot (12. hely). A magyar internethasználók 84%-a használ közösségi hálózatokat, ami a második legmagasabb arány az EU-ban (uniós átlag: 65%), 85%-uk olvas online híreket (EU: 72%) és 59%-uk bonyolít le videohívásokat (EU: 46%).

A humán tõke területén Magyarország eredménye elmarad az átlagtól (21. hely), mivel a lakosság fele nem rendelkezik alapszintû digitális készségekkel, és alacsony a természettudományok, technológia, mûszaki tudományok és matematika területén végzett hallgatók száma. Bár az információs és kommunikációs technológiák üzleti használata javult, a magyar vállalkozások még távol állnak attól, hogy maximálisan kihasználják a digitális lehetõségeket (25. hely). A helyzet valamelyest javult a digitális közszolgáltatások terén, beleértve az e-egészségügyet is, azonban Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt szerepel ezen a területen (27. hely).