Budapesten alig pár tucat ilyen ingatlan akadt, azok többsége is a külsõ pesti kerületben. Vidéken ezzel szemben az 50 ezer fõnél kisebb településeken értékesített ingatlanok legalább kétharmadát 15 millió forint alatt adták el. Az 5 ezer fõnél kisebb településeken pedig négy ingatlanból hármat. Az agglomeráció településeinél az értékesített ingatlanok 16 százaléka nem került többe 15 millió forintnál, ugyanakkor az alacsonyabb összegû adásvételek nagyobb része az agglomeráció keleti-délkeleti részében történt.

A panellakások esetében Budán vagy a XIII. kerületben ezért a pénzért idén már nem lehetett panellakást kapni, de a külsõ kerületekben is csak elvétve akadt egy-egy darab. Ezzel szemben a Közép-Magyarországi régión kívül az emberek kedvükre válogathattak, ugyanis minden településkategóriában az értékesített panelek legalább 85 százaléka olcsóbb volt ennél.

A téglalakások esetében egy fokkal jobb a helyzet a fõvárosban, de ezért a pénzért elfogadható állapotú lakást inkább csak a pesti peremkerületekben lehet kapni, ahol minden ötödik lakás az értékhatár alatt kelt el. A belvárosban ugyan minden tizedik lakás olcsóbb 15 millió forintnál, azonban ezek állapota többségében leromlott, felújításra szorul és méretben is a legkisebb kategóriát képviselik. Budán viszont ezért a pénzért a cég idén egyetlen lakást sem értékesített.

Az agglomerációban 15 millió forint alatt idén értékesített lakások 15 százaléka talált új tulajdonosra. A vidéken értékesített állományban legnagyobb arányban a 25-50 ezer lakosú településeken akadt az összeghatár alatti értékesítés, ahol a lakások 92 százaléka beleesett az értékbe, ami nagyobb az 5 ezer fõnél kisebb települések 82 százalékos értékénél is. A régióközpontokban tízbõl hat ingatlan esetében fizettek maximum 15 millió forintot a vásárlók.

Két év alatt átlagosan több mint 25 százalékkal emelkedtek a lakásárak az V. kerületben, de az erõs kereslet miatt a használt és az újszerû otthonok drágulása idén is dinamikus - derül ki az Otthontérkép felmérésébõl. Fontos változás azonban, hogy a befektetõk között növekszik azok aránya, akik hosszabb távra adnák ki lakásukat a rövid távú turisztikai célú lakáskiadás helyett.

"Érdekesség, hogy Prágában a belvárosban átlagosan 1,2 millió forint a lakások négyzetméterára, míg a külsõ kerületekben 780-800 ezer. Pozsonyban a centrumban 1,1 millió forint az átlagár, a kijjebb lévõ körzetekben 600-800 ezer forint közé esik. Csehországban az elmúlt két évben 13, Szlovákiában 4-6 százalékkal emelkedtek az átlagárak" - mondta el Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezetõ elemzõje. Ez alapján látható, hogy Budapest belvárosa mostanra nincs jelentõsen lemaradva sem a cseh, sem a szlovák fõváros áraitól, a külvárosban azonban nálunk még valamivel alacsonyabbak az árak.